Feladat: 1083. matematika feladat Korcsoport: 18- Nehézségi fok: átlagos
Megoldó(k):  Bollobás Béla ,  Gálfi László ,  Kéry Gerzson ,  Marton Dénes 
Füzet: 1961/december, 201 - 203. oldal  PDF  |  MathML 
Témakör(ök): Parabola, mint mértani hely, Feladat
Hivatkozás(ok):Feladatok: 1961/január: 1083. matematika feladat

A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre.

Jelöljük az adott egyenest e-vel, az adott kört k0-lal, középpontját O-val, sugarát r0-lal, és legyen egy a k0-t és e-t érintő kör k, középpontja M, sugara r, érintkezési pontja k0-lal T, e-vel U. Tekintsük az M középpont körül MO=r* sugárral írt k* kört. Fel fogjuk használni, hogy k* érinti az e két oldalán, tőle r0 távolságban húzott párhuzamosok egyikét. Állításunkat e és k0 kölcsönös helyzete, valamint k és k0 külső vagy belső érintkezése szerint külön‐külön bizonyítjuk.
I. Legyen O-nak e-től való d távolsága nagyobb, mint r0. Ekkor k0 minden pontja az e-vel kettévágott sík egyik félsíkján van. Legyen ez F1, a másik félsík pedig F2. Az érintés miatt k csak az F1 félsíkban lehet.

 
 
1. ábra
 

a) Ha k és, k0 kívülről érintik egymást (1. ábra), akkor r*=MO=MT+TO=r+r0>r. Így k* átnyúlik F2-be, az MU félegyenesen levő U* pontja az F2-ben van, e-től UU*=MU*-MU=r*-r=r0 távolságban. Ezért a k*-ot U*-ban érintő egyenes azonos az F2-ben, e-től r0 távolságban húzott e2 párhuzamos egyenessel. Eszerint M egyenlő távolságban van O-tól és e2 től, így csak azon p2 parabolán lehet, melynek fókusza O, és irányvonala e2. E parabola minden pontja F1-en van és k0-on kívül, mert O-nak e2-től való távolsága d+r0>2r0, és a parabola csúcsa e2-től is, O-től is fele ekkora, vagyis r0-nál nagyobb távolságra van, márpedig a parabola pontjai közül a csúcs van legközelebb a fókuszhoz és az irányvonalhoz.
Fordítva, legyen M a p2 egy pontja, e-n és e2-n levő vetülete U, ill. U*, és a MO szakasznak k0-on levő pontja T. Így MO=MU*, és MT=MO-OT=MU*-UU*=MU, ezért az M körül MT sugárral írt kör érinti k0-t és e-t, tehát M pontja a keresett mértani helynek.
 
 
2. ábra
 

b) Ha viszont k és k0 belülről érintik egymást (2. ábra), akkor k magába foglalja k0-t, és így r>r0, mert az ellentétes esetben k0 belsejében volna e-beli pont, ti. U. Eszerint MO=r*=MT-OT=r-r0, és így k*-nak az MU sugáron levő U* pontja r-r*=r0 távolságra van e-től, és pedig azon a félsíkon, mint M, vagyis F1-en. Tehát k* az U*-ban érinti az e-től r0 távolságra levő e1 egyenest. Ezekből a fentiekhez hasonlóan látjuk, hogy M azon a p1 parabolán van, melynek fókusza M, irányvonala e1, továbbá hogy e parabola minden pontja a mértani helyhez tartozik.
Ezek szerint, ha k0 nem metszi e-t, akkor a keresett mértani helyet az a két parabola, p1 és p2 alkotja, melyek fókusza O, irányvonaluk pedig az e két oldalán r0 távolságban húzott e1,e2 párhuzamos.
 
 
3. ábra
 

II. Ha k0 érinti e-t E-ben (3. ábra), akkor minden az e-t E-ben érintő kör megfelelő, tehát az e-re E-ben állított m merőleges része a mértani helynek. ‐ Ha k nem E-ben érinti k0-t, akkor T és vele k is F1-en van, k0-t tartalmazó félsíkon. Továbbá E a k-n kívül van, ezért k és k0 csak kívülről érinthetik egymást. Így I. a) meggondolásunk itt is érvényes, a mértani helyet m és p2 alkotja, az E pont kivételével (E egybeesik p2 csúcsával. m a p1 parabola elfajulásának tekinthető, mert e1 átmegy O-n.)
III. Ha k0 és e metszik egymást A és B-ben, akkor k és M mindkét félsíkon lehet.
 
 
4. ábra
 

a) k és k0 külső érintkezése esetén (4. ábra) MO=r*=r+r0>r, ezért U* a k-t nem tartalmazó félsíkon van, mindenesetre e1 és e2 valamelyikén, tehát M a p1 és p2 valamelyikének pontja. De itt p1 és p2-nek csak a k0-on kívüli pontjai jönnek tekintetbe. Mivel A és B mindkét parabolán rajta van, hiszen O, e1, e2-től való távolságuk r0, azért a parabolák metszik k0-t, és így AB ívük itt nem jön tekintetbe.
Látni fogjuk viszont, hogy k és k0 belső érintkezése esetén M számára csak p1 és p2-nek AB íve jön tekintetbe. Ilyenkor ugyanis k0 magába foglalja k-t (5. ábra), mert az ellentétes esetben k-nak e mindkét oldalán volna pontja, ami lehetetlen.
 
 
5. ábra
 

Így M benne van k0-ban, és MO=r*=TO-TM=r0-r. Ekkor k*-nak az az U* pontja van e1, vagy e2-n, amelyet az MU sugár M-en túli meghosszabbítása metsz ki, mert erre UU*=UM+MU*=r+(r0-r)=r0. Eszerint itt M gyanánt valóban csak a p1 vagy p2-n, egyszersmind k0 belsejében levő pontok szerepelhetnek.
A fentiekhez hasonlóan lehet megmutatni, hogy A és B kivételével p1 és p2 minden M pontjához tartozik a követelményeknek megfelelő kör; A és B-höz 0-sugarú, csak tágabb értelemben vett kör tartozik. Ezek szerint a mértani helyet itt is p1 és p2 alkotja, A és B kivételével.
 

Marton Dénes (Budapest, Kölcsey F. g. IV. o. t.)
Kéry Gerzson (Sopron, Széchenyi I. g. III. o. t.)
 

Megjegyzés. A megoldások zöme koordinátageometriai úton kapta a mértani helyet. Bollobás Béla (Bp., Apáczai Csere J. g.) és Gálfi László (Bp., I. István g.) térbeli, kúpok érintkezését felhasználó megoldást is adtak.