A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. I. megoldás. a) (1)-ből átrendezéssel, négyzetre emeléssel, majd helyettesítéssel -re másodfokú egyenletet kapunk:
Eszerint csak olyan szög felelhet meg, amelyre | | (4) | Mindkét értékhez és között két szög tartozik, éspedig a III. és IV., ill. az I. és II. körnegyedben, így mindkettőhöz két, egyenlő abszolút értékű, ellentett előjelű érték tartozik. Ezért a két‐két szög közül csak egy‐egy elégítheti ki (1)-et, hogy melyik, azt behelyettesítéssel kellene kiválasztanunk. Ezt elkerülhetjük, ha (4)-ből előbb (1) alapján -et számítjuk ki: | | mert így, két függvénye alapján és visszakeresése egyértelmű. Az előjel‐pár szerint a IV., a II. körnegyedben van. | | ahol egész szám. A körnegyed kijelölése után a visszakeresés akár -ből, akár -ből történhet, mert (3)-ból és (1)-ből visszafelé haladva azt kapjuk, hogy az összetartozó , értékpárok négyzetösszege 1. b) A (2) egyenletekből és kifejezését a azonosságba helyettesítve -re egyismeretlenes egyenletet kapunk. Ez olyan típusú lesz, mint (1), mert (2) és (2)-ben az együtthatók abszolút értékének aránya ugyanaz: , ezért és együtthatói egyenlők, e két tag összege független -től:
Innen az a) részben látott eljárással
majd tovább (2) és (2) alapján
Ennélfogva az egyenletrendszernek két megoldása van:
Horváth Kálmán (Kaposvár, Táncsics M. g. III. o. t.) | II. megoldás. a) Gondolva a | | azonosságra, keressünk olyan számot, amellyel (1)-et szorozva van olyan szög, hogy a , együtthatók egyenlők , ill. -val. Így egyrészt az , másrészt a jobb oldal alapján az szöget meghatározva -et kivonással kapjuk. akkor megfelelő, ha | | vagyis . Vegyük -t, evvel , , tehát . Másrészt a szorzással adódó egyenletből , így | | tehát b) Az -nak az I. megoldás szerinti kiküszöbölésével nyert (5) megoldásában felhasználhatjuk pl. a | | azonosságot is. Szorozzuk (5)-öt olyan -vel, hogy álljon , ; vagyis alapján pl. -tal. Így , , tehát . Ezt tudva -t abból is kaphatjuk, hogy : , tehát , másképpen . Most már | |
-nak innen való meghatározásában hátrányt jelent, hogy -et , kiszámítása nélkül állapítottuk meg. Ezeket kikeresve kiszámíthatjuk -t és -t, és ezekből -t; vagy pedig az (5)-öt előállító módszerrel -et kiküszöbölve -ra képezhetünk (5)-höz hasonló egyismeretlenes egyenletet. Ezt megoldva az adódó és megoldásról ismét csak helyettesítéssel állapíthatjuk meg, hogy ezek és melyikével összekapcsolva adják a (2) rendszer teljes megoldását.
Vincze Imre (Budapest, XVIII. Hengersor úti g. III. o. t.) | Megjegyzés. A (2) egyenletrendszer együttható‐párjainak abszolút értékben való megegyezése alapján egy további tetszetős elindulás is adódik: képezzük egyenleteink négyzetösszegét
Ezzel azonban egyenletünk kétismeretlenes maradt. És így akkor sem kerülhető el a gyökök behelyettesítéssel való kipróbálása, ha , -t valahonnét már ismerjük, ugyanis innen -re két érték adódik: | |
Opálény Mihály (Budapest, Piarista g. III. o. t.) | Katona Éva (Budapest, Ybl M. ép. ip. t. III. o. t.) | III. megoldás (csak az (1) egyenletre). Ismeretes, hogy bármely szög mindegyik trigonometrikus függvénye a négy alapművelettel kifejezhető a feleakkora szög tangensével. Pl. | | Ezek alapján (1)-ből, jelöléssel
Innen ( és között) , , és így ( és között) , . Hasonlóan oldható meg (5) és folytatólag a (2) egyenletrendszer.
Kopornoky Zsolt (Budapest, I. István g. IV. o. t.) | Megjegyzés. Többen (1)-et és (2)-t 3 és 4, ill. 13 és helyén tetszés szerinti együtthatókkal is megoldották. A megoldást nem mutatjuk be, mert ezt a később kitűzött 1085. feladat úgyis szükségessé tette. (1)-nek a III. megoldás mintájára való általános megoldása pedig az 1102. feladat tárgya lett. |