Feladat: 1067. matematika feladat Korcsoport: 16-17 Nehézségi fok: átlagos
Megoldó(k):  Horváth Tibor 
Füzet: 1961/november, 109 - 110. oldal  PDF  |  MathML 
Témakör(ök): Téglalapok, Síkgeometriai számítások trigonometria nélkül négyszögekben, Feladat
Hivatkozás(ok):Feladatok: 1960/november: 1067. matematika feladat

A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre.

Legyen a C1C2C3C4 téglalapban C1C2=a, C1C4=b, és a középpont K, az első felosztás adta téglalapok szélessége b1 és b3=b-b1, ezek részeinek hossza a továbbosztás után a1 és a2=a-a1, ill. a3 és a4=a-a3 úgy, hogy a t1=a1b1, t2=(a-a1)b1, t3=a3b3, t4=(a-a3)b3 területű rész‐téglalapoknak rendre egy‐egy csúcsa C1, C2, C3, C4. Legyen végül középpontjuk rendre K1, K2, K3, K4, és az első felosztással létrejött t1+t2, ill. t3+t4 területű téglalapok középpontja K12, K34.

 
 

‐ Nyilvánvaló, hogy K1, K12 és K2, valamint K4, K34 és K3 egy‐egy a C1C2-vel párhuzamos, ettől b1/2, ill. b-b3/2 távolságban levő egyenes pontjai, ‐ továbbá hogy K12, K és K34 az eredeti téglalap C1C4-gyel párhuzamos középvonalán vannak, vagyis C1C4-től a/2 távolságban, továbbá K1, K2, K3, K4 távolsága a C1C4 oldaltól rendre a1/2, a-a2/2, a-a3/2, a4/2; végül K távolsága C1C2-től b/2. Ezekkel K1K12=(a-a1)/2 és K1K2=a/2.
Legyen K12-nek e-től mért távolsága z12. Feltesszük, hogy e a K1K2 szakasz K1-en túli meghosszabbítását metszi és nem derékszögben. Legyen K12 és K2 vetülete a K1-en átmenő, e-vel párhuzamos e' egyenesen K'12, K'2. Ekkor a K1K12K'12 és K1K2K'2 hasonló derékszögű háromszögekből K'12K12:K'2K2=K1K12:K1K2, vagyis
(z12-z1):(z2-z1)=a-a12:a2, és így a1z1+(a-a1)z2=az12.
Az egyenlőséget b1-gyel szorozva és a z távolságok együtthatóiban rendre t1, t2 és összegük: t1+t2+t12 kifejezését felismerve
t1z1+t2z2=(t1+t2)z12=t12z12.(2)

Meggondolásunkat a K3, K4 és K34, valamint a K12, K34 és K középpontú téglalapokra megismételve nyerjük
t3z3+t4z4=(t3+t4)z34=t34z4,(3)t12z12+t34z34=(t12+t34)z=tz.(4)


(Ugyanis e két téglalaphármasban az első két téglalap ugyanúgy hézagtalanul és egyrétűen lefedi a 3-ik téglalapot, amint a K1 és K2 középpontú téglalapok azt, amelynek középpontja K12.) Most már (2) és (3) összeadásával és a jobb oldalon (4) figyelembevételével a bizonyítandó egyenlőséget kapjuk.
(2) ‐ és vele (1) is ‐ akkor is érvényes, ha e párhuzamos K1K2-vel, vagy merőleges rá. Ugyanis az első esetben z1=z2=z12, ezért a t1+t2=t12 egyenlőséget ezen közös értékkel szorozva kapjuk (2)-t, a másodikban pedig z2=z1+K1K2=z1+a/2, és
z12=z1+K1K12=z1+(a-a1)/2, tehát
t1z1+t2z2=t1z1+t2z1+t2a2=(t1+t2)z1+(a-a1)b1a2=t12z1++(a-a1)t122=t12(z1+a-a12)=t12z12.



Ha e metszi az eredeti téglalapot, akkor az állítás megjegyzés nélkül nem lehet érvényes, hiszen lehetséges, hogy e átmegy K-n, de a további középpontok egyikén sem, így pedig (1) bal oldala pozitív, jobb oldala 0, mert z=0. Ellenben valamennyi z-nek előjelet tulajdonítva úgy, hogy e egyik oldalán levő középpontokra z>0, a másikon levőkre pedig z<0 legyen, (1) érvényes marad. Így ugyanis a z-knek koordináta jellegük lesz, és a felhasznált (z12-z1):(z2-z1) arányra kapott összefüggés érvényes marad, mert a két különbség egyenlő előjelű, hiszen K12 mindig K1 és K2 közé esik. Könnyű belátni végül, hogy előjeles z értékekkel (1) a téglalapot metsző és valamelyik oldalával párhuzamos e esetén is érvényes.
 

Horváth Tibor (Szombathely, Nagy Lajos g. IV. o. t.)
 

Megjegyzés. Számos megoldás koordináta‐geometriai, több más mechanikai meggondolással, egy pedig térmértani segédtétel alapján bizonyította az állítást.