Feladat: 1054. matematika feladat Korcsoport: 16-17 Nehézségi fok: átlagos
Megoldó(k):  Bónis Katalin ,  Kéry Gerzson ,  Kunszt Zoltán ,  Lázár Zsolt ,  Molnár Emil ,  Nagy Irén ,  Nagypál Botond 
Füzet: 1961/szeptember, 17 - 19. oldal  PDF  |  MathML 
Témakör(ök): Négyszögek geometriája, Síkgeometriai számítások trigonometria nélkül négyszögekben, Feladat
Hivatkozás(ok):Feladatok: 1960/szeptember: 1054. matematika feladat

A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre.

 
 

I. megoldás: AB és CD párhuzamossága folytán az ABCD négyszög trapéz. Legyen a C, D csúcs vetülete AB-n C', D', így az ACC', BDD', ADD' és BCC' derékszögű háromszögekből Pythagorász tételével
AC2=AC'2+CC'2,AD2=AD'2+DD'2,BD2=BD'2+DD'2,BC2=BC'2+CC'2.
Ezekből (1) négyzetes tagjaira
AC2+BD2-AD2-BC2=(2)=(AC'2-AD'2)+(BD'2-BC'2),


és azt kell megmutatnunk, hogy itt a jobb oldal egyenlő 2ABCD-vel.
Feltehetjük, hogy az A-nál levő szög nem nagyobb derékszögnél, így a konvexség miatt az AB egyenesen A, D', C' egymás után következő pontok: AD'< <AC'. Ezért (2) jobb oldalának első különbsége
AC'2-AD'2=(AC'-AD')(AC'+AD')=D'C'(AC'+AD')=(3)=CD(AC'+AD').


A második különbség B, D' és C' kölcsönös helyzete szerint háromféleképpen alakulhat:
AD'<AC'=ABesetén(D'B-C'B)(D'B+C'B)=CD(D'B+C'B),AD'<AB<AC'esetén(D'B-BC')(D'B+BC')=(D'B-BC')CD,ABAD'<AC'esetén(BD'-BC')(BD'+BC')=CD(-BD'-BC').
Ezt (3)-hoz adva CD kiemelése után a feltevés figyelembevételével a zárójelben mindig 2AB adódik. Evvel az állítást bebizonyítottuk.
 

Bónis Katalin (Budapest, Veres Pálné lg. IV. o. t.)
 

Megjegyzések. 1. Elkerülhetjük az esetek szétválasztását, ha az átlók négyzetét a trapéz 4 rész‐háromszögéből a koszinusz‐tétellel fejezzük ki, figyelembe véve, hogy cosDCB=-cosABC és cosADC=-cosBAD:
AC2=AB2+BC2-2ABBCcosABC,(4)BD2=AB2+AD2-2ABADcosBAD,(5)AC2=CD2+AD2+2CDADcosBAD,(6)BD2=CD2+BC2+2CDBCcosABC.(7)
Adjuk hozzá (6) és (7) AB-szereséhez (4) és (5) CD-szeresét:
(AB+CD)(AC2+BD2)=(AB+CD)(AD2+BC2)+2ABCD(AB+CD), amiből a 0-tól különböző AB+CD-vel osztva (1)-re jutunk. ‐ Az esetek szétválasztását az tette elkerülhetővé, hogy a koszinusz‐tételről annak idején megmutattuk, hogy hegyes-, tompa- és derékszögű háromszögre egyaránt érvényes.
 

Nagy Irén (Dombóvár, Gőgös I. g. IV. o. t.)
 

2. Lényegében ugyanígy kerülhetjük el az esetszétválasztást, ha ábránkra koordinátarendszert helyezünk, és a kifejezéseket a csúcsok koordinátáival állítjuk elő.
 

Lázár Zsolt (Szeged, Radnóti M. g. IV. o. t.)
 

3. Az állítás a húrnégyszögre vonatkozó Ptolemaiosz‐tétel felhasználásával is bizonyítható.
 

Nagypál Botond (Orosháza, Táncsics M. g. IV. o. t.)
 

II. megoldás. Az I. megoldás jelöléseit tovább használva tükrözzük az ABCD trapézt a BC oldal felezőpontjára, legyen A és D képe A*, D*, és alkalmazzuk az 1006. feladat1 első tételét az ABA*C, BD*CD és AD*A*D paralelogrammákra:
2AC2+2AB2=AA*2+BC2,(8)2BD2+2CD2=DD*2+BC2,(9)2AD2+2(AB+CD)2=AA*2+DD*2.(10)


Mármost (8) és (9) összegéből (10)-et kivonva rendezés és egyszerűsítés után (1)-et kapjuk.
 

Molnár Emil (Győr, Révai M. g. IV. o. t.)
 

III. megoldás. Az állítást vektoralgebrai úton bizonyítjuk.
AC2+BD2=AC2+BD2=(AD+DC)2+(BC-DC)2==AD2+BC2+2DCAD+2DC2-2DCBC==AD2+BC2+2(AD+DC+CB)DC=AD2+BC2+2ABDC.


Ha már most ABCD, és a trapéz nem hurkolt, vagyis AB és DC egyirányúak, akkor
AC2+BD2=AD2+BC2+2ABCD,
amit bizonyítanunk kellett. Egyúttal a tétel általánosítását kaptuk tetszés szerinti konvex négyszögre: ha az AB és CD oldalak szöge φ, akkor
AC2+BD2=AD2+BC2+2ABCDcosφ.

Kéry Gerzson (Sopron, Széchenyi I. g. III. o. t.)
 

Megjegyzés. A bebizonyított tétel és az 1006. feladat segédtétele felhasználásával kifejezhetjük a trapéz alapú hasáb testátlóinak négyzetösszegét az éleivel.
 
 

Ha az ABCD trapéz (ABCD) alapú ABCDEFGH hasáb oldalélei AE, BF, CG, DH, akkor a testátlók négyzetösszege, mint az ACGE és BDHF paralelogrammák átlóinak négyzetösszege:
(AG2+CE2)+(BH2+DF2)=2AC2+2BD2+4AE2=2AD2+2BC2+4ABCD+4AE2==(AD2+BC2+EH2+FG2)+(AE2+BF2+CG2+DH2)+2ABCD+2EFGH.

 

Kunszt Zoltán (Pápa, Türr I. g. III. o. t.)


1Lásd a megoldást K. M. L. 21 (1960) 20. o.