A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. a) Ismeretes, hogy egy adott síkban fekvő és a sík két adott , pontjától egyenlő távolságra levő egyenesek összessége ‐ mértani helye ‐ két részből tevődik össze: I.) egyrészt az szakasz felező pontján átmenő, I.) másrészt az -vel párhuzamos egyenesek összességéből. Esetünkben a harmadik csúcs is szerepel, ezért a keresett egyenesnek bele kell tartoznia az és , valamint a és pontpártól egyenlő távolságra levő egyenesek összességébe is, vagyis a fenti feltételek egyikén felül teljesítenie kell a következő feltételpárok egy‐egy feltételét is:
Az háromszög oldalai különböző irányúak, ezért a ) feltétel legfeljebb egy pontpárra teljesülhet; hasonlóan az ) feltétel legfeljebb 2 pontpárra, mert az , , pontok nincsenek egy egyenesen. Mivel pedig az háromszög , , oldalai az háromszögben középvonalak és rendre párhuzamosak , , -val, azért e középvonalak, és csak ezek, megfelelnek a követelménynek. b) Tegyük fel, hogy van az -sel párhuzamos és , , -től egyenlő távolságra levő egyenes, és legyen egy ilyen , vagyis ha , , vetülete -re , , , akkor . Legyen továbbá , , vetülete -re , , , ezek -nek -re való vetületén vannak és . Ekkor az , és derékszögű háromszögek egybevágók, mert 2‐2 oldaluk egyenlő: , ill. , a -vel szemben mindháromban derékszög fekszik, és ezért nagyobb -nél. Így . Az említett háromszögek síkjai merőlegesek -re és így -re is, mert pl. , és . Ezért , , merőlegesek -re, és az egyenlő , , szakaszok az háromszög csúcsainak -től való távolságát adják. Azt nyertük tehát, hogy azonos az ‐sík a) alatt meghatározott egyenesei egyikével, tehát az -re , , -ben emelt merőleges síkok valamelyikének egy az -sel párhuzamos egyenese. c) Feltéve, hogy van olyan az -vel párhuzamos egyenes, amelyre az előbbi jelölésekkel , vetítsük a rendszert egy az -re merőleges síkra és legyen , , vetülete , , , továbbá , , , egybeeső vetülete az pont. Ekkor , , párhuzamosak -gal, és ezért vetületükre , vagyis az -nak az , , -tól egyenlő távolságra levő pontja, az háromszög köré írt kör középpontja; pedig az -n átmenő, -vel párhuzamos egyenes. , , egymástól különböző, nem egy egyenesbe eső pontok, mert , , , vetülete csak az -re merőleges síkon eshet páronként egybe, vagy egy egyenesbe, ilyen viszont csak az -ben fekvő -hez tartozhat. Nyilvánvaló végül, hogy bármely az -re merőleges -ot véve ugyanazon -hez jutunk, tehát ebben az esetben egy és csak egy megfelelő egyenes van.
Varga Szabolcs (Miskolc, Bláthy O. vill. ip. t. IV. o. t.) | Lásd Vigassy Lajos: Egyenesek mértani helye. K. M. L. 20 (1960) 82‐91. o., közelebbről 83. o. |