Feladat: 1050. matematika feladat Korcsoport: 18- Nehézségi fok: átlagos
Megoldó(k):  Kéry Gerzson ,  Nagypál Botond 
Füzet: 1961/május, 215 - 216. oldal  PDF  |  MathML 
Témakör(ök): Halmazalgebra, Feladat
Hivatkozás(ok):Feladatok: 1960/szeptember: 1050. matematika feladat

A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre.

1. Nevezzük u-t, v-t az (u,v) számpár első, ill. 2-ik komponensének. Így a csillag művelet értelmezését így mondhatjuk ki: a rendezett I, II számpárra a csillag-műveletet alkalmazva az eredmény ismét számpár, első komponense I és II első komponensének szorzata, 2-ik komponense pedig összeg: az I-nek 2-ik és a II-nek első komponenséből képezett szorzatnak és II 2-ik komponensének összege. Az eredmény 2-ik komponense mutatja, hogy a csillag-művelet nem kommutatív, általában

(a,b)*(a',b')(a',b')*(a,b).

A zárójelek, mint szokásos, több művelet előírása esetén a végrehajtás sorrendjét jelölik. Így (1) bal oldala
(aa',ba'+b')*(a'',b'')=[aa'a'',(ba'+b')a''+b''],
a jobb oldal pedig
(a,b)*(a'a'',b'a''+b'')=[aa'a'',ba'a''+(b'a''+b'')],
és ebből már látjuk, hogy a két oldal megfelelő komponensei egyenlők, tehát (1) helyes.
A bebizonyított állítás szerint a csillag-művelet asszociatív, vagyis ha csillag-művelet eredményével újabb csillagműveletet végzünk, a két csillagművelet végrehajtásának sorrendje felcserélhető (a számpárok sorrendje azonban nem !).
2. A kérdéses (x,y) számpárra
(a,b)*(x,y)=(ax,bx+y)=(a,b)
akkor és csak akkor teljesül, ha
ax=aésbx+y=b,
vagyis ha x=1 és y=0 (feltéve, hogy a0), tehát a keresett számpár: (1,0.)
Azt kell belátnunk, hogy így (2) jobb oldalán is (a,b) áll. Valóban, az értelmezés szerint
(1,0)*(a,b)=(1a,0a+b)=(a,b).
Ezzel a feladatot megoldottuk.
 

Kéry Gerzson (Sopron, Széchenyi I. g. III. o. t.)
 

Megjegyzések: 1. Az értelmezés szerint
(a,0)*(b,0)=(ab,0)és(1,a)*(1,b)=(1,a+b).

A számpárokat a koordinátarendszer ugyanúgy jelölt pontjaival ábrázolva és első, 2-ik komponens helyett abszcisszát, ordinátát mondva e két eredményt így mondhatjuk ki: 1. Ha a csillagműveletet (1): az X-tengelyen ábrázolt számpárra alkalmazzuk, az eredmény képe is az X tengelyen van, abszcisszája a két számpár abszcisszáinak szorzata; (2): az x=1 egyenesen ábrázolt két számpárra alkalmazzuk, az eredmény képe is ugyanezen az egyenesen van, ordinátája a számpárok ordinátáinak összege. Az (1,0) számpárra mindkét speciális eredmény érvényes.
Általánosabban kérdezhetjük, mikor van megoldása az (a,b)*(x,y)=(c,d) ,,egyenletnek'', és ha van, akkor hány van. Az
ax=c,bx+y=d
egyenletrendszerből x=c/a, y=(ad-bc)/a, hacsak a a0, ilyenkor a megoldás egyértelmű. a=0 esetén csak akkor van megoldás, ha egyszersmind c=0 is fennáll, ekkor bármely x megfelelő és hozzá y kiszámítható, tehát a megoldás nem egyértelmű.
 

Nagypál Botond (Orosháza, Táncsics M. g. IV. o. t.)
 

2. Mivel a feladatban értelmezett művelet nem kommutatív, az utóbbi kérdés természetes kiegészítése az (x,y)*(a,b)=(c,d) egyenlet felvetése. Innen x=c/a, y=(d-b)/a, ha a0; ha pedig a=0, akkor c=0 és d=b egyidejű fennállása esetén bármely (x,y) megoldás, máskor pedig nincs megoldás.