|
Feladat: |
1037. matematika feladat |
Korcsoport: 18- |
Nehézségi fok: nehéz |
Megoldó(k): |
Bácsy Zs. , Bencsik István , Bollobás B. , Csikor F. , Csizy L. , Frint G. , Fritz J. , Gáti P. , Góth L. , Grüner Gy. , Hahn J. , Hajna J. , Hanyi Zsolt , Józsa S. , Kardeván P. , Katona Mária , Knuth E. , Kóta G. , Krámli A. , Marton D. , Máté A. , Máté E. , Miklóssy E. , Molnár E. , Nagy Dezső , Pollai Marion , Rátkai J. , Székely J. , Tattay Emőke , Vámos P. , Várady G. |
Füzet: |
1961/március,
118 - 120. oldal |
PDF | MathML |
Témakör(ök): |
Mértani helyek, Térgeometriai bizonyítások, Feladat |
Hivatkozás(ok): | Feladatok: 1960/április: 1037. matematika feladat |
|
A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. I. megoldás: 1. A kérdéses gömb középpontja az szakasz felezőpontja, sugara pedig . Elegendő megmutatnunk, hogy az háromszögben az csúcsnál derékszög van. Ebből ugyanis már következik, hogy az síkban az szakasz mint átmérő fölé írt Thalész‐kör átmegy -n, vagyis hogy -nak -től mért távolsága egyenlő -vel, tehát rajta van -n.
Valóban, az egyenes merőleges -re, mert a feltevés szerint a merőleges az síknak egymással nem párhuzamos és egyenesére, ezért merőleges e síkra, ennek minden egyenesére, köztük -re. Ezt akartuk bizonyítani. ‐ Ugyanígy látható be, hogy az háromszögben -nél derékszög van, tehát is rajta van -n. 2. Ezek szerint és egyenlő távolságra vannak -től, más szóval minden szóba jövő pont egyenlő távolságra van és -től, vagyis benne van az szakasz felező merőleges síkjában. Így merőleges -re, ezért párhuzamos és -vel. Messe a -t -ben ‐ vagyis ‐, és legyen és (merőleges) vetülete -n , , ekkor , vetülete -n a , egyenes, , , tehát a feltevés f olytán , továbbá , tehát egy egyenlő szárú derékszögű háromszög. felezi az szakaszt, mert az és derékszögű háromszögek egybevágók ‐ átfogóik egyenlők, és egy‐egy hegyesszögük váltószög ‐, tehát az háromszög súlyvonala és egyben a -nél levő szög felezője. Ezek szerint minden esetben rajta van az , egyenesek közti valamelyik szög felezőjén. Végül mivel e háromszögben , és , azért , tehát kívül esik a körül -ben sugárral írt körön. Fordítva nyilvánvaló, hogy bármely ezen feltételeknek megfelelő ponton át -ra merőlegesen állított sík , , , -ből olyan , , , pontot metszi ki, amelyre , tehát minden ilyen beletartozik a mértani helybe. Így a keresett mértani helyet az , egyenespár két szögfelezőjének a -n kívüli pontjai alkotják. (A -val való metszéspontok, a négy félegyenes végpontjai, nem tartoznak a mértani helyhez. Egyébként a bizonyításban az megszorítást nem használtuk fel. Ezt mellőzve a mértani helyet a két szögfelező összes pontjai alkotják.)
Bencsik István (Budapest, Eötvös J. g. IV. o. t.) |
II. megoldás (a feladat első részére): Az , és egymás után kapcsolódó szakaszok páronként merőlegesek egymásra, ezért tekinthetők egy téglatest három élének; két lapsíkját az , , ill. , metsző egyenespár határozza meg, további két lapsíkja ezekkel párhuzamos és átmegy -n, ill. -n, a hátralevő kettő pedig -re merőleges és átmegy -n, ill. -n. ( folytán ún. négyzetes oszlop.) ‐ Ismeretes, hogy minden téglatest átlói egyenlők és páronként felezik egymást, tehát a téglatest köré gömb írható (olyan gömb, mely átmegy a test valamennyi csúcsán). ‐ Most már a bizonyítandó állítás abból következik, hogy az szakasz egyik testátlója.
Hanyi Zsolt (Szombathely, Nagy Lajos g. III. o. t.) |
Megjegyzés. Többen az alakzatot az ábrázoló geometriából ismert térbeli derékszögű koordinátarendszerben helyezték el, az állítást ebben végzett számítással bizonyították és a mértani helyet is egyenletrendszerével adták meg.
|
|