A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. és kielégítik az adott egyenletet, ebből két elsőfokú egyenletet kapunk az ismeretlen , együtthatókra. -gyel | | azaz hasonlóan -vel E rendszerből , és (1) így alakul: | | (2) |
Másrészt (2) bal oldala osztható az és gyöktényezőkkel, tehát szorzatukkal -dal is, mert e gyöktényezőknek nincs közös osztója. Az osztási hányados az a polinom lesz, amelynek értéke a további gyökök mellett . Ebből kapunk egyenletet a további gyökökre. Már most az ismert eljárással és az így adódó egyenletből ,
Szegő Károly (Budapest, Apáczai Csere J. gyak. g. III. o. t.) |
Megjegyzések. 1. Az osztási eljárás helyett egyszerűbben jutunk el (3)-hoz, ha a negyedfokú egyenlet gyöktényezős alakjában együtthatóját -nek vesszük, a zárójeleket felbontjuk:
és figyelembe vesszük, hogy ekkor együtthatója a gyökök összegének -szerese, az -től mentes tag pedig a gyökök szorzata. Eszerint | | innen ezekből pedig felírható (3).
Farkas Henrik (Eger, Dobó I. g. IV. o. t.) |
2. Lényegében ismét a gyöktényezős alak felhasználásával megoldhatjuk (1)-et és értékének kiszámítása nélkül is. Jelöljük (1) bal oldalát -szel, azt a másodfokú polinomot, amely az ismert és helyeken veszi fel a értéket, -szel, vagyis | | az a másodfokú polinom pedig, amelynek két -helye a hátralevő két gyök, legyen a következő: Ekkor a szorzat azonos -szel. Már most
Az azonosságból következik, hogy ugyanazon kitevős hatványainak a bal és a jobb oldalon fellépő együtthatói egyenlők. Így és együtthatóiból | | elsőfokú egyenletrendszert kapunk ismeretlen együtthatóira. Innen , , ami szerint azonos (3) bal oldalával.
Butor László (Budapest, I. István g. III. o. t.) |
|