Feladat: 1014. matematika feladat Korcsoport: 18- Nehézségi fok: nehéz
Megoldó(k):  Biborka T. ,  Bollobás Béla ,  Bornes Klára ,  Csikor F. ,  Csizy L. ,  Czékus L. ,  Dudás J. ,  Dömötör Gyula ,  Farkas H. ,  Farkas Z. ,  Fekete J. ,  Frint Gábor ,  Fritz J. ,  Gazsi L. ,  Grüner Gy. ,  Hahn J. ,  Holop A. ,  Homitzky L. ,  Klimó J. ,  Knuth E. ,  Kóta G. ,  Kövessi Nóra ,  Marton Katalin ,  Máté A. ,  Máté Zs. ,  Molnár E. ,  Náray-Szabó G. ,  Noszticzius Z. ,  Pál G. ,  Páska Cs. ,  Pósch Margit ,  Simonovits M. ,  Szalay G. ,  Székely J. ,  Tihanyi A. ,  Urbán L. ,  Vámos P. ,  Várady G. 
Füzet: 1960/november, 120 - 124. oldal  PDF  |  MathML 
Témakör(ök): Négyszög alapú gúlák, Térfogat, Térgeometriai számítások trigonometria nélkül, Tetraéderek, Feladat
Hivatkozás(ok):Feladatok: 1959/december: 1014. matematika feladat

A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre.

I. megoldás: Jelöljük az M2M3CDAM1M5M4=T1 rész-test térfogatát V1-gyel, az M2BM3M4M5M1E=T2 rész-test térfogatát V2-vel. Elég pl. V1-et önállóan kiszámítani, mert V1 és V2 összege egyenlő az eredeti ABCDE=G gúla V=a3/3 térfogatával, ahol a az alapél és a magasság közös hosszát jelöli.

 
 
1. ábra
 

Az ajánlott M5AM2M3CD=T11 gúla része T1-nek, úgy áll elő, hogy T1-et egyrészt a C, M3, M5, másrészt az A, M2, M5 csúcsokon átmenő síkkal metsszük. A lemetszett CM3M5M4=T12 és AM2M5M1=T13 részek háromoldalú gúlák. Eszerint V1-et T11, T12 és T13-nak V11, V12, V13 térfogatából összeadással kaphatjuk.
T11 alapja az ABCD négyzetből a BM3M2 derékszögű háromszög lemetszésével áll elő, amelyben BM2=a/2, BM3=a/3, így az alap területe a2-a2/12=11a2/12. T11 magassága az idézett eredmény szerint nyilvánvalóan 4a/5, ennélfogva V11=44a3/180=11a3/45.
V13 kiszámításához vegyük T13 alapjának az AM2M1 háromszöget, ekkor a testmagasság M5-nek az AM2M1-et tartalmazó ABE laptól való d52 távolsága. Az AM2M1 lap területének számításához alapnak AM2-t véve a magasság M1-nek AM2-től való M1M12=d12 távolsága. Így a feltevésre tekintettel
V13=12AM2d1213d52=AM26d12d52=a12d12d52.(1)

Az idézett eredmények szerint d12 egyenlő az ABE háromszög EM2 magasságának felével. E magasság hossza nyilván a5/2, tehát d12=a5/4. ‐ Másrészt d52 annak a távolságnak 5-ödrésze, amennyire D (vagy a DC él bármely pontja) van az ABE laptól. Könnyen számíthatjuk ezt mint a CD él F felezőpontjának EM2-től való távolságát, mert ez az EM2F háromszög F-ből húzott magassága. E háromszög t területének kétféle kifejezéséből ‐ az alap középpontját O-va1 jelölve ‐
5d52=2t/EM2=M2FEO/EM2=a2/(a5/2)=2a/5,
ennélfogva d52=2a/55, és végül
V13=a12a542a55=a3120.

Hasonlóan
V12=CM3d43d53/6=d43d53a/9,(2)
ahol d43=M4M43 az M4 távolsága CM3-tól, és d53 az M5 távolsága a CM3M4, azaz CBE laptól. Itt nyilván d43=2EM2/3=a5/3, és d53=d52, tehát
V12=a532a55a9=2a3135.

Mindezek alapján
V1=V11+V12+V13=a3(1145+2135+1120)=289a31080,
ebből pedig az előrebocsátottak szerint
V2=V-V1=a33-289a31080=71a31080.
(Mint látjuk, V2 valamivel kisebb V1/4-nél.)
 

Marton Katalin (Budapest, Fazekas M. gyak. g. IV. o. t.)
 

Megjegyzések. 1. Az (1) és (2) céljára elég a d12d52, ill. d43d53 szorzat értékét a-val kifejeznünk. Az utóbbi szorzat megállapítható G és T1-nek egy a CB élre merőleges K2 síkon adódó vetületéből. E vetületben d43 és d53 valódi nagyságukban látszanak, mert mindkét szakasz merőleges CB-re és így párhuzamos K2-vel. Másrészt egyik oldalát és hozzátartozó magasságát adják az M43, M4, M5 csúcsok vetületei által alkotott háromszögnek, így szorzatuk e háromszög 2-szeres területét adja. Ez a terület úgy is kiszámítható, hogy összehasonlítjuk annak a háromszögnek a területével, amelyet a G test A, C, E csúcsainak ugyancsak K2-re való vetületei határoznak meg. E háromszög területe, AC vetületét véve alapnak, a2/2, mert alapja és magassága a. Ha pedig CE vetületét vesszük alapnak, ennek d43 vetülete a 966. feladat idézett eredményei szerint 2/3 része, az A vetületéből húzott magasságnak pedig az M5 vetületéből húzott d53 magasság 1/5 része. Eszerint a vetületbeli M43M4M5 háromszög területe a2/15, a vizsgált szorzat 2a2/15, végül ismét
V12=(a/9)(2a2/15)=2a3/135.
 

Hasonlóan G és T1-nek egy az AC élre merőleges K3 síkon előálló vetületéből az idézett eredmények alapján (lásd a 2. ábrát)
d12d52=2a221215=a210,és ígyV13=a3120.

2. Ajánljuk olvasóinknak, hogy térbeli feladatok megoldásában próbálják meg segítségül venni az ábrázoló geometria rajzoló módszereivel előállított vetületeket. A fentihez hasonló meggondolásokban, a képeknek az eredeti jelentéstől kissé eltávolodó értelmezésében azonban fokozott óvatosságot tanúsítsunk ! Ilyet látunk a következő megjegyzésben is.
3. Egyrészt a DN3 szakaszon, másrészt rendre az M1, M5, M4 ponton át fektetett síkokkal T1-et négy részre vágva is kiszámíthatjuk V1-et. Az egymás utáni részek: az N3DAM2 alapú, M1 csúcsú, négyoldalú gúla, a közös N3DM5 alapú és M1, ill. M4 csúcsú háromoldalú gúlák és az N3DCM3 alapú M4 csúcsú gúla.
Az első és a negyedik gúla alapterülete az 1015. feladat segédtételének felhasználásával 9a2/20, ill. 7a2/15, a megfelelő magasságok a/2, ill. 2a/3, így a térfogatok a 3a3/40, ill. 14a3/135. A 2-ik és 3-ik gúla térfogatának összege egyszerre számítható: a mondott közös alap területe 16/25 része a DBE háromszög a2/2 területének: 8a22/25, a két magasság összege pedig egyenlő az M1M4 szakasznak a K1 alapsíkon levő vetületével 5a2/12-vel. Tehát az együttes térfogat 4a3/45. E három térfogat összege a fenti V1.
 

Bollobás Béla (Budapest, Apáczai Csere J. gyak. g. III. o. t.)
 

II. megoldás: Részekre bontás nélkül, kiegészítéssel számíthatjuk V1-et, ha T1-hez hozzávesszük az AM2N1 alapú, M1 csúcsú és a CM3N2 alapú, M4 csúcsú háromoldalú gúlát. Így a DN1N2 alapú, M5 csúcsú háromoldalú gúlához jutunk és
V1=1312(4a32a4a5-a3a2a2-2a3a2a3)=289a31080.

Dömötör Gyula (Szeged, Radnóti M. g. III. o. t.)
 

III. megoldás: Számítsuk ki önállóan V2-t abból, hogy T2-t az M2M3E síkkal metszve két olyan gúlát kapunk, melyek közös csúcsa E, alapjuk pedig M2M3B és M1M2M3M4M5. Ezek területe a2/12, ill. az 1015. feladat megoldása szerint 41a277/720. Az első gúla magassága a, így térfogata a3/36. A második gúla magassága E-nek, vagy ami ugyanaz, a BE élnek a metsző S-től való távolsága. Ennek meghatározására messük T2-t a BE-re merőleges síkkal. A síkmetszet oldalai egyenlők az M2M1 és BE, a BE és M3M4, ill. az M2M1 és M3M4 párhuzamosok távolságával. Az első nyilván fele, a második pedig harmada az ABE háromszögben a BE alaphoz tartozó a30/6 magasságnak, vagyis a30/12, ill. a30/18; a harmadik pedig az 1015. feladat megoldása szerint h1+h2=5h1/3=a462/36. Ezekből e metszet területe (a Heron-képlet beszorzással adódó alakjából) a26/36, és a harmadik oldalhoz tartozó magassága, a keresett távolság 2a/77. Most már az EM1M2M3M4M5 gúla térfogata 41a3/1080 és a két gúla térfogatának összege V2=71a3/1080.
 

Frint Gábor (Mosonmagyaróvár, Kossuth L. g. III. o. t.)
 

Megjegyzés. T2-t az N3BEM5 síkkal kettévágva két ferdén lemetszett háromoldalú hasábot kapunk. Könnyű belátni, hogy ilyen hasáb térfogatát az oldalélekre merőleges keresztmetszetnek az oldalélek számtani közepével való szorzata adja (pl. a legrövidebb oldalél egyik végpontján át a másik véglappal párhuzamos metszéssel a test egy hasábra és egy trapéz alakú gúlára bontható; másképpen pedig egy trapéz és egy háromszög alapú gúlára). Az M2BN3M5M1E hasáb keresztmetszetének területe a h1:h2=3/2 arány alapján 3/5 része a fenti megoldásban nyert a26/36 keresztmetszetnek, a BM3N3M5EM4 hasábé pedig 2/5 része ugyanennek. Így ‐ c-vel a BE=a6/2 oldalélt jelölve
V2=35a263613(c+4c5+2c2)+25a263613(c+4c5+2c3)==23a2c61800+37a2c64050=71a2c63240=71a31080.

 

Bollobás Béla (Budapest, Apáczai Csere J. gyak. g. III. o. t.)