A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. A tekintetbe vett hatványok a kitevők növekedő sorrendjében rendezve növekedő mértani sorozatot alkotnak, mert a hányados: . Másrészt alig haladja meg az értéket ‐ a tagról tagra való növekedés kisebb -nál ‐, azért a növekedés lassúnak mondható. A hatványok kiszámításáról természetesen nem lehet szó, de erre nincs is szükség. Ugyanis kezdő számjegyüket majdnem minden esetben megállapíthatjuk logaritmusokkal számított közelítő értékeik alapján. A négyjegyű táblázatból , ennélfogva az utolsó tagra , vagyis közelítő értéke éppen , az első kétjegyű egész szám. Eszerint kivételével minden hatvány bennünket érdeklő első jegye megegyezik a szám egész részével, ami legfeljebb . Így elég azt megállapítanunk, hány hatvány esik és és és közé. Pl. -essel kezdődnek azok a hatványok, amelyekre . Vagy, mivel nagyobb számnak (tizes alapú) logaritmusa nagyobb (és fordítva: nagyobb logaritmushoz nagyobb szám tartozik), azért | | Innen osztással eszerint -nek első hatványa esik és közé, kezdődik -es jeggyel, mert . Hasonlóan kapjuk a számok logaritmusának -dal való osztásával, hogy azoknak az kitevőknek, amelyekre éppen egyenlő -mal, -gyel, -cel, közelítő értékük rendre a következő: | | Eszerint pl. , de már , másrészt , tehát hatvány kezdődik -es jeggyel. A további kitevő értékek mindegyikéből ugyanígy megállapítható, hogy a számoknak mint a hatvány értékének átlépése mely két egész kitevő között történik, és evvel az, hogy ( esetén) hány hatvány kezdődik -as, -es, -as jeggyel. Nem tudjuk viszont eldönteni, hogy mely -nál történik a szám átlépése, a kezdő számjegynek -ről -re való cserélődése. Ugyanis a adatról biztos, hogy kerekített, mert irracionális szám, tehát nem egyenlő -vel, mert ez véges tizedes tört, és így racionális. Mármost ha a szám -nek felkerekített értéke, akkor kisebb -nél, kisebb -nél, és kezdő jegye -es; ha pedig lekerekített érték, akkor kezdő jegye -es. Mindezek szerint azt mondhatjuk, hogy a tekintetbe vett hatványok közül az | | jeggyel kezdődők száma
Salamin Pál (Budapest, Rákóczi F. Gimn. III. o. t.) |
Megjegyzések. 1. A mantisszatáblázat és adataiból interpolálással -re jegyre adódik, ami szerint a használt érték lekerekítettnek látszik. Mégsem tekinthetjük ezt biztosnak, mert ha mindkét használt táblázat adat erősen, ‐ maximálisan -nel ‐ felkerekített volna, akkor a és adatokból is -nel kisebbnek, -nek adódnék, vagyis a érték felkerekített volna. Próbáljunk meg valamit mégis megállapítani a felhasznált adatok kerekítésének irányáról a táblázatnak a környezetükben fekvő, azokat megelőző és követő adataiból. A táblázat bármelyik , esetleg egymás utáni sorát tekintve a táblabeli különbségek vagy egyenlők, vagy -nel, táblázatunk egységével térnek el egymástól, és ezt kizárólag a kerekítések következményének tekinthetjük. (Az egész táblázaton végigtekintve pedig a különbségek -ról -re csökkennek.) Ezért kézenfekvő azt mondani, hogy ha egy különbség nagyobb az előtte és utána adódó különbségeknél, akkor kisebbítendője, a táblázat későbbi mantisszája felkerekített, kivonandója, a korábbi mantissza pedig lekerekített. Ebben az értelemben a táblázat és adatai felkerekítettnek, a adat lekerekítettnek tekinthető. Másrészt az -hez és -hez tartozó mantisszákból egymás utáni különbség összege -nek, egy átlagos különbség -nek adódik. Úgy látszik tehát, hogy a felkerekített adatok hiánya lépésenként kb. egységgel csökken, majd a lekerekített adatok többlete lépésenként egységgel növekszik. Valószínű tehát, hogy a táblázat adatának kerekítési iránya | | Ezt a korábbiakkal egybevetve azt látjuk, hogy a érték egyaránt lehet fel- és lekerekített, próbálkozásunk nem sikerült. 2. Más lehetőségnek ígérkezik az előbbi kérdés eldöntésére ez: számítsuk ki (közvetlenül) , értékét és próbáljuk meghatározni -t ezek logaritmusából, vagyis kétszereséből, háromszorosából. Azonban ez az út sem hoz döntést: , logaritmusául , , adódik és a fenti elgondolás szerint ismét egyik kerekítési irány sem adódik lehetetlennek. 3. Hatjegyű mantissza táblázatból . Eszerint nagyobb -nél, másrészt látjuk, hogy a fenti próbálkozásokkal a kerekítési hiba kicsi volta miatt nem érhettünk célba. 4. Eredményünket így is kimondhatjuk: a szám első hatványa közül olyan van, amelyben a kezdő számjegy kisebb, mint A létszámok közelítőleg arányosak logaritmusával. (Téves következtetések elkerülésére hangsúlyozzuk, hogy e tényben lényeges, hogy és .) 5. A feladatra a logarléc elvére (egy logaritmikus és egy egyenletes skála egymás mellé helyezésére) alapuló grafikus megoldást adott Kövessi Nóra (Budapest, Szilágyi E. lg. III. o. t.). 6. Egy dolgozat szerint ,,a példa rossz, mert első jegyét nem lehet megállapítani''. ‐ Megértjük a versenyző nemtetszését, mert az iskolában legtöbbször olyan feladatok szerepelnek, amelyekre biztos, egyértelmű megoldás adható. Az életben azonban megesik, hogy be kell érnünk efféle válasszal: a kérdésnek erre és erre a részére jelenlegi tudásom (segédeszközeim) alapján nem tudok (nem lehet) feleletet adni. |