Feladat: 995. matematika feladat Korcsoport: 16-17 Nehézségi fok: átlagos
Megoldó(k):  Bollobás B. ,  Frint G. ,  Fritz J. ,  Grüner Gy. ,  Hajna J. ,  Molnár E. ,  Nagy Dezső ,  Tomcsányi Gy. ,  Tomcsányi Gyula ,  Várady G. ,  Veres Gy. 
Füzet: 1960/április, 121 - 122. oldal  PDF  |  MathML 
Témakör(ök): Beírt alakzatok, Kocka, Téglatest, Térfogat, Szélsőérték-feladatok differenciálszámítás nélkül, Feladat
Hivatkozás(ok):Feladatok: 1959/október: 995. matematika feladat

A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre.

Legyen a papírlemez oldala a, a hasáb alapéle b, magassága m. A hálózat egy b oldalú négyzetből és négy b és m oldalakkal bíró téglalapból áll. Egy darabban leendő elkészítéséhez a lapokat 8-féleképpen rendezhetjük el. Tekintsük közülük a legegyszerűbb, legtetszetősebb típust, azt, amelyben mind a négy alapél hajtással és mind a négy oldalél ragasztással alakul ki (ennek ugyanis négyes forgási szimmetriája és négy szimmetriatengelye van), ezzel várható, hogy b és m legnagyobbra vehető. Ilyen hálózat úgy szerkeszthető, ha a négyzetlemezbe két olyan téglalapot írunk az átlókkal párhuzamos oldalakkal, melynek oldalai b és b+2m, közös részük a b oldalú négyzet.

 
 
1. ábra
 

Kockát az m=b esetben kapunk (1. ábra); ekkor a berajzolt téglalapok oldalai b és 3b. A lemez egy oldalára való vetületeik összege egyenlő a lemez oldalával, tehát 4b/2=a és így b=a/22. Ezért a hálózat szabadonálló csúcsai a lemez oldalainak első és harmadik negyedrészében vannak; a térfogat: Vk=b3=a32/32=a3/162.
 
 
2. ábra
 

Általában b/2+(2m+b)/2=a (2. ábra), és innen b+m=a/2 állandó, vagyis b növekedésével m csökken és viszont. A térfogat V=b2m, amit olyan szorzattá alakíthatunk, amelyben a tényezők összege állandó:
V=b2m=bbm=4b2b2m,
és V/4 tényezőire
b2+b2+m=b+m=a2.
Így a pozitív számok számtani és mértani közepe közti ismert egyenlőtlenséget három szám esetén alkalmazva V/4 értéke akkora legnagyobb, ha tényezői egyenlők: b/2=m, és így b+m=3m=a/2, m=a/32, b=a2/3 és Vmax=a32/27(>Vk. Az előálló test m=b/2 alapján nevezhető fél-kockának. A hálózat csúcsai a négyzetlemez csúcsaitól b/2=a/3 távolságban vannak, a lemez oldalait 3 ‐ 3 egyenlő részre osztják.
 

Tomcsányi Gyula (Budapest, Toldy F. g. III. o. t)
 

Megjegyzések. 1. Nincs szükség a számtani és a mértani közép közti egyenlőtlenség használatára annak az előre kimondott állításnak bizonyításához, hogy legnagyobb térfogat fél-kockával adódik. Válasszuk a hálózatnak a lemez oldalain levő csúcsait a lemez csúcsaitól a/3 helyett a/3-z távolságban. Ekkor b=(a/3-z)2, m=a/2-b=(a/6+z)2, a megváltozott térfogat
V(z)=b2m=22(a3-z)2(a6+z)=2(a327-az2+2z3),
és ennek a fél-kocka V0=a32/27 térfogatától való eltérése:
V(z)-V0=2z2(2z-a).
V(z) akkor volna nagyobb V0-nál, ha ez a különbség pozitív volna, ami csak z>a/2 mellett következhetne be. Ez viszont ki van zárva, mert itt z, a lemez csúcsaihoz való közeledés, nem érheti el az a/3 értéket, s így a különbség nem lehet pozitív. ‐ Vizsgálatunk azt a lehetőséget is magában foglalja, ha a hálózat csúcsait a lemez oldalán az oldal közepe felé toljuk el, ilyenkor z negatív, az eltérés is negatív, tehát V0 nagyobb V(z)-nél, ha csak z nem 0.
 

M. I.

2. Tíz dolgozat említi, vagy vázlatosan vizsgálja a hálózat lapjainak néhány vagy valamennyi más lehetséges egymás mellé helyezését. Szerzőik e többletért 1 ‐ 1 jutalompontot kaptak. A többi dolgozatok 1 kivételével a bemutatott típusú hálózatot vizsgálták.
A fentihez hasonló számításokkal meg lehet mutatni, hogy a további 7 elrendezési lehetőség mindegyike esetén V0-nál kisebb az elérhető legnagyobb térfogat. ‐ Ismert feladat viszont, hogy a hálózat hajtási és vágási vonalait a lemez oldalaival párhuzamosnak véve az elérhető legnagyobb térfogat 2a3/27=V02, ekkor a hasáb magassága negyedrésze az alapélnek.