Feladat: 985. matematika feladat Korcsoport: 16-17 Nehézségi fok: átlagos
Megoldó(k):  Ungár Tamás 
Füzet: 1960/április, 103 - 104. oldal  PDF  |  MathML 
Témakör(ök): Irracionális egyenletek, Exponenciális egyenletek, Paraméteres egyenletek, Feladat
Hivatkozás(ok):Feladatok: 1959/szeptember: 985. matematika feladat

A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre.

Hogy a bal oldalon álló kifejezéseknek legyen értelmük a valós számok körében, mindegyik négyzetgyökről fel kell tennünk, hogy alatta nem negatív szám áll. Ebből a belső gyökre a2-10, azaz vagy a-1, vagy a1. Ekkor a2-1<a2=a, ezért az első (külső) gyök alatti szám akkor pozitív ha a1. Így a második gyök alatt is pozitív szám áll.
Vegyük észre, hogy a két x-kitevős hatvány alapja egymás reciproka:

a+a2-1a-a2-1=a2-(a2-1)=1.
Ennek alapján a bal oldal első tagját y-nal jelölve egyenletünk így egyszerűsödik:
y+1y=2a,
innen pedig
y1,2=a±a2-1,
a két gyök egymás reciproka. Most már
(a+a2-1)x=y1=a+a2-1-ből:x=lg(a+a2-1)lga+a2-1=2,


feltéve, hogy itt a nevező nem 0, vagyis a+a2-11; és hasonlóan y2=a-a2-1-gyel x2=-2.
Valóban, x=2-vel a bal oldal értéke
(a+a2-1)+(a-a2-1)=2a,
x=-2-vel e két tag helyett reciprokukat kell vennünk, ez pedig fenti megállapításunk szerint azt jelenti, hogy a két tag sorrendre felcserélődik, így x=-2 szintén gyök.
A kizárt eset következik be, ha a=1; ekkor az egyenlet 1x+1x=2 alakú, ezt bármely x kielégíti.
 

Ungár Tamás (Budapest, Toldy F. g. III. o. t.)