|
Feladat: |
976. matematika feladat |
Korcsoport: 16-17 |
Nehézségi fok: nehéz |
Megoldó(k): |
Arató P. , Bartha L. , Bencsik I. , Biborka T. , Bollobás B. , Hajna J. , Halász G. , Hegedűs I. , Jahn A. , Klimó J. , Kolonits F. , Losonczi L. , Marót Ildikó , Máté Zs. , Mészáros Kornélia , Mezey F. , Molnár E. , Muszély Gy. , Nagy Ákos , Parti Enikő , Pósch Margit , S. Nagy Erzsébet , Székely J. , Szűcs J. , Tihanyi A. , Tusnády G. , Zeke A. |
Füzet: |
1960/február,
50 - 54. oldal |
PDF | MathML |
Témakör(ök): |
Elsőfokú (és arra visszavezethető) egyenletrendszerek, Számtani sorozat, Feladat |
Hivatkozás(ok): | Feladatok: 1959/május: 976. matematika feladat |
|
A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. Jelöljünk minden előre beírt számot -vel, minden kiszámítandót -szel, és különböztessük meg őket úgy, hogy indexnek írjuk soruk, majd oszlopuk sorszámát; legyen továbbá az ugyanakkora összeg . Ismeretleneink száma , beírandó szám (az -edik sorban , az -edik oszlopban további , és ) és az összeg. Ugyanennyi a használható egyenleteink száma is, ugyanis bár a feladat vonalon ( soron, oszlopon és átlón) írja elő az összeget, de az sor összege egyenlő az oszlop összegével, azért ez a egyenlet nem független egymástól, bármelyikük ‐ de csak egyikük ‐ következménye a többieknek. Valamennyi egyenletünk elsőfokú, várható tehát, hogy a felírandó rendszer megoldható, azaz ellentmondásmentes. Bizonyítási feladatunkat éppen ennek megmutatásával, a megoldás felírásával teljesítjük; innen adódik ki a válasz a további kérdésekre is.
Táblázatunk alapján jól elképzelhetők az egyenletek anélkül, hogy formálisan felírnók őket. Figyeljük meg, hogy ha vesszük a sorokat az első és utolsó kivételével és a két átlót, ebben ugyanazok az ismeretlenek szerepelnek, mint az első és az utolsó oszlopban. Vegyük ezért a mondott sornak és a két átlónak az összegét és vonjuk ki belőle a két szélső oszlop összegét. Így egyrészt a keresett összeg -szeresét kapjuk, másrészt valamennyi belső szám és a két átló belső számainak összegét (vagyis az átlóbeli beírt számok 2-szer veendők és páratlan esetén az átlók közös száma 3-szor). Az utóbbiak mindegyike ismert szám, , mert , tehát az állandó összeg meghatározható. Legyen a belső számok összege , a fő- és a mellékátló belső számainak összege és , így Most már az -edik oszlop és az -edik sor belső számai egyismeretlenes egyenletből számíthatók: | | ahol , továbbá és az -edik oszlop, ill. sor belső számainak összege. ‐ Az -edik oszlop belső számainak összegét az egyes számok kiszámítása nélkül az előzőkhöz hasonlóan úgy kapjuk, hogy a belső sorok összegéből ‐ ami a fentiek szerint egyenlő a belső négyzet számainak és az átlók belső számainak összegével ‐ kivonjuk a belső négyzet valamennyi számát és az első oszlop belső számainak összegét. Így a kívánt összeg a két átló összege, kisebbítve az első oszlop belső számainak összegével: | | (2) | Hasonlóan az -edik sor belső számainak összege: | | (3) |
Bármelyik sarokszámra most már úgy kapunk egyismeretlenes egyenletet, ha sorának és oszlopának összegéből kivonjuk a rajta át nem menő átló összegét, pl. -re, majd hasonlóan -re (1) alapján
Hogy az így teljessé, vált megoldás valamennyi követelményt kielégíti, azt behelyettesítéssel könnyen ellenőrizhetjük, a legtöbb ismeretlent tartalmazó két egyenlet (-edik sor, -edik oszlop) esetében ezt könnyítik a (2) és (3) összegek. Ezzel bebizonyítottuk a feladat állítását, egyben látjuk, hogy a beírás csak egyféleképpen lehetséges. (1) ‐ (3) szerint csak a belső számoktól függ, , és pedig csak az átlóbeli belső számoktól és a szemben fekvő oldal belső számaitól. A sarokszámok mindenesetre függnek a szélső számoktól és a belső, de átlóba nem eső számoktól, ezek együtthatói ugyanis a kifejezésekben , ill. . Az átlóbeli ill. számok, valamint esetére a két átló közös száma a kifejezések első tagjában többször szerepel, együtthatójuk számlálóját az alábbi összeállítás mutatja: | | Eszerint n≥6 esetén minden sarokszám függ minden eredetileg beírt számtól, n=5 esetén x15 és x51 nem függ c33-tól. n=3 mellett B, f, és m egyetlen tagja c22 és S=3c22, ezért a középső sor, oszlop és az átlók egymás utáni számai számtani sorozatot alkotnak; előbbi táblázatunk első két sora itt tárgytalan. A kérdés azonos az 530. gyakorlat T1* táblázatának előállításával. n=4 esetén B=f+m, így S=B=c22+c23+c32+c33, másképpen: a négy belső szám is az állandó összeget adja. Ennélfogva ugyanaz áll a négy sarokszámra is, amelyek B-t a két átlónak 2S összegére egészítik ki, valamint ugyanazért külön-külön a szélső sorok és a szélső oszlopok 2+2=4 belső számára. Előbbi táblázatunk második sora szerint a mellékátló két belső számától csak x11 függ, a mellékátló két végén álló x14 és x41 sem. Ez első hallásra meglepő, de az S=m+f alakból belátható, hogy vagy mindegyikük függ tőlük, vagy egyikük sem. A táblázat így alakul: | c23+c32+12(c22+c33-c12c1312(c22+c33+c21+c31--c12-c13-c21-c31)-c12-c13)1111111111c21c22c2311111c32+c33-c211111111111c31c32c3311111c22+c23-c3112(c22+c33+c12+c13-c23+c33-c12c22+c32-c1312(c12+c13+c21+c31--c21-c31)-c22-c33) |
Parti Enikő (Budapest, Bagi Ilona lg. III. o. t.) | Megjegyzések. 1. S kiszámítására vezető meggondolásunkat n=5 és n=6 esetére úgy szemléltetjük, hogy a kifejezés tagjai helyére ,, | '', ill ,, ‐ '' jelet írunk aszerint, hogy a kérdéses tagot felvettük, ill. kivontuk. Csupa olyan tagot vontunk csak ki, amelyet előzőleg felvettünk, ezért ,, ‐ '' jel magában nem áll, csak ,, | '' jelre ráírva, ami együtt ,, + ''-nak látszik, ez azonban végeredményben a kifejezésből való hiányzást jelöli (1. és 2. ábra). Hasonlóan szemlélteti az on összeg meghatározását a 3. ábra, x11-ét a 4. ábra, mindkettő n=5-re.
2. A (2) és (3) összefüggésekből átalakítással és egybekapcsolással tetszetős összefüggés adódik: Ennek első részéhez (0-ra redukált alakban) egyszerűbben vezet el az 5. ábrán szemléltetett elgondolás. 3. n=2-vel nem volna előzetesen beírt szám, nem is létezik másodrendű ,,bűvös négyzet''. n=1 esetén viszont ‐ bár elfajult értelemben, ti. egytagú összegekkel ‐ van megoldás: bármely szám tekinthető elsőrendű bűvös négyzetnek. 4. Több dolgozat ,,tetszés szerinti szám''-on a hétköznapi szóhasználatot követve ‐ csak egész, sőt továbbmenve csak természetes számot értett ‐ és azt is vizsgálta, mely feltételek mellett lesznek S és az x-ek egész, ill. pozitív számok.
Lásd XIX. kötet 123. o. (1959. november) |
|