Feladat: 974. matematika feladat Korcsoport: 16-17 Nehézségi fok: nehéz
Megoldó(k):  Arató P. ,  Bódis J. ,  Bollobás B. ,  Csizmadia B. ,  Czékus L. ,  Dániel G. ,  Dávid Gábor ,  Durst I. ,  Farkas Gy. ,  Fejes L. ,  Flanek L. ,  Fritz J. ,  Gaál S. ,  Halász Á. ,  Halász G. ,  Hegedűs I. ,  Holop A. ,  Horváth Sándor ,  Jahn A. ,  Katona Mária ,  Kéry G. ,  Kiss Ádám ,  Klimó J. ,  Knuth E. ,  Kohut M. ,  Kolonits F. ,  Máté A. ,  Máté E. ,  Máté Zs. ,  Mezey F. ,  Mihályffy L. ,  Molnár E. ,  Muszély Gy. ,  Nagy Ákos ,  Náray-Szabó G. ,  Parti Enikő ,  Pósch Margit ,  S. Nagy Erzsébet ,  Székely J. ,  Szűcs J. ,  Tihanyi A. ,  Tusnády G. ,  Várady G. 
Füzet: 1960/január, 26 - 27. oldal  PDF  |  MathML 
Témakör(ök): Pont körüli forgatás, Köréírt alakzatok, Síkgeometriai számítások trigonometriával, Szélsőérték-feladatok differenciálszámítás nélkül, Feladat
Hivatkozás(ok):Feladatok: 1959/április: 974. matematika feladat

A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre.

Forgatás közben az R idom bármely helyzetben négy ponton érintkezik a K kerettel, ennek mindegyik oldalán egy pontban. Nyilvánvaló, hogy R kerületének minden pontja érintkezésbe jut K-val, fordítva azonban nem, pl. K csúcsai és egy bizonyos környezetük nem jutnak érintkezésbe R-rel. De ha K egy oldalának D és E pontja érintkezhet R-rel, akkor a DE szakasz minden pontja érintkezhet. Ezért a kérdést úgy is feltehetjük, hogy mekkorák K oldalainak azon szakaszai, amelyek nem érintkezhetnek R-rel, mekkora az a legrövidebb távolság, amennyire az érintkezési pont lehet K csúcsaitól. ‐ Célszerűbb a folyamatot úgy követni, hogy K-t forgatjuk az álló R körül, így ugyanis K négyes forgási szimmetriáját kényelmesebben kihasználhatjuk, mint R hármas forgási szimmetriáját. Elegendő a mozgást pl. addig figyelni, amíg K-nak ST oldala a BC-vel párhuzamos helyzetből +90 elfordulással BC-re merőleges helyzetbe, TU helyére jut, felírni ST és TU érintési pontjának, S*-nak és U*-nak T-től való távolságát, mint BC és az ST oldal φ hajlásszögének függvényét, amíg 0φ90.

 
 

Amíg 0φ30, addig ábránk jelöléseivel S* az A középpontú B2C1 ív C1 oldalán levő felének egy pontjában érinti R-t, majd 30φ90 mellett a C-közepű C1C2 ív egy pontjában; U* pedig 0φ60-ig a B közepű C2A1 íven, 60φ90-ig az A-közepű A1A2 íven érinti R-et. A TS* hosszát a TU oldal állása szabja meg, a TU*-ét pedig az ST-é, ezért a keresett hosszakat a (0,30), (30,60), (60,90) intervallumokra külön-külön kell megállapítanunk.
I. 0φ30 mellett STAS* és TUBU*, azért
TS*=U*M=U*B-MB=(a+r)-asin(30+φ)ésTU*=S*M=S*A-MA=(a+r)-acos(30+φ).
TS* legkisebb értéke φ=30-nál adódik, amikor a levonandó MB a legnagyobb, mert 3030+φ60, sin(30+φ) a φ szóban forgó értékeire növekvő és TSmin*=r+a(1-3/2)=p; ugyanennyi TUmin* is, φ=0 mellett, mert a cosinus függvény a vizsgált intervallumban csökkenő.
II. 30φ60 mellett STCS*, és még mindig TUBU*, így
TS*=U*N=(a+r)-acosφ,
φ=30-kal TSmin*=p, másrészt
TU*=S*C+CN=r+asinφ
és TUmin=r+a/2=q, ugyancsak φ=30-kal, mert így a legkisebb a hozzáadandó tag.
A φ=30 eset az I. és II. intervallumok közös határpontja; eszerint a φ=30 helyzet környezetében S* az ST oldal S0 felezőpontjától közeledik T-hez, majd visszafordul S0 felé. Ugyanekkor q=(a+2r)/2, vagyis U* a TU oldal U0 felező pontjába esik (ez nyilván nem bizonyul majd valamennyi lehetséges érték legkisebbikének), és U* a T-től U felé halad.
III. Végül 60φ90 mellett változatlanul STCS*, de már TUAU*, így
TS*=U*P=U*A+AP=r+asin(φ-30),
és TSmin*=q, mert 30φ-3060 folytán AP akkor a legkisebb, ha φ-30=30, φ=60. (S* az S0-tól S felé halad.) Másrészt
TU*=S*P=S*C+CP=r+acos(φ-30),
és TUmin*=q, mert CPmin φ=90 mellett áll elő (U*U0).
TS* és TU* egymás után adódott p, p, q, ill. p, q, q legkisebb értékei közül p kisebb, mert 1-3/2<1/2. TUmin* egyszersmind SS* legkisebb értékét is adja, így az ST oldal (és bármelyik oldal) súrolt szakaszának hossza ST-2p=(a+2r)-2r-a(2-3)=a(3-1), független r-től.
 

Dávid Gábor (Székesfehérvár, József A. g. III. o. t.)
 

Megjegyzések. Haladhattunk volna TS* és TU* legnagyobb értékeit megkeresve is. ‐ Számos dolgozat nem indokolta a forgatási folyamattal, miért tekint három esetet: amikor ST és TU mindegyike R-nek a+r sugarú (,,nagy'') ívét érinti, vagy mindkettő ,,kicsit'' ‐ vagy egyik nagyot, a másik kicsit ‐ bár több típus valóban nem lehetséges.