|
Feladat: |
965. matematika feladat |
Korcsoport: 18- |
Nehézségi fok: nehéz |
Megoldó(k): |
Arató P. , Bartha László , Biborka T. , Bollobás B. , Bürger N. , Czékus L. , Dániel Gábor , Fejes L. , Fritz J. , Hadik Z. , Hahn J. , Hajna J. , Halász Á. , Halász G. , Hegyi L. , Kiss Ádám , Kohut M. , Komlóssy Gy. , Máté A. , Máté Zs. , Mezei F. , Molnár E. , Muszély Gy. , Náray M. , Náray-Szabó G. , Parti Enikő , Pósch Margit , Sós T. , Székely J. , Szűcs J. , Tatai Péter , Tihanyi A. , Tomcsányi Gy. , Tusnády G. , Várady G. , Zeke A. |
Füzet: |
1960/január,
20 - 21. oldal |
PDF | MathML |
Témakör(ök): |
Pont körüli forgatás, Négyzetek, Szimmetrikus alakzatok, Feladat |
Hivatkozás(ok): | Feladatok: 1959/március: 965. matematika feladat |
|
A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. I. megoldás: Legyen a és négyzetek közös része a nyolcszög. -t és -t közös középpontjuk körül -kal elforgatva mindkettő önmagába megy át, így ugyanez áll -re is.
Ha egy támaszegyenese -nek, akkor a belőle körül egymás utáni -os elforgatásokkal előálló , , is támaszegyenese -nek, és e négy egyenes együtt támasznégyzete a -nek, mert egyrészt közülük bármelyik egymás utáni kettő derékszöget alkot, másrészt a szemben fekvő , és , párok távolsága egyenlő -tól való távolságának kétszeresével, és így egymással is. Eszerint -nek minden támasz téglalapja négyzet, négyzetekkel burkolható.
Tatai Péter (Budapest, I. István g. IV. o. t.) | II. megoldás: Elég megmutatni, hogy és közös része tekinthető két négyzetből képezett összegtartománynak, mert minden négyzet négyzetekkel burkolható, és két négyzetekkel burkolható alakzat összege ugyancsak négyzetekkel burkolható. Valóban, a és oldalak fölé befelé szerkesztett , ill. Q2 négyzetekből képezett összegtartomány. Legyen ugyanis a Ck-1, Ck, Ck+1 csúcsokat paralelogrammává kiegészítő pont Dk (k=1,2,...,8, és természetesen C0≡C8, C9≡C1), ekkor irány és nagyság szerint DkCk+1=Ck-1Ck=Ck-2Dk-1. Másrészt C fönt említett forgási szimmetriája folytán irány és nagyság szerint pl. C1C2=C6C5, továbbá C1C2 merőlegesen áll C3C4 és C8C7-re és velük egyenlő hosszú. Így Q1 és Q2 csúcsai C1, C2, D3, D8, ill. C2 C3, D4, D1. Képezzük Q1 és Q2-nek C' összegét a C2 kezdőpontra vonatkozóan. Elég ebben a 4‐4 csúcsból vett 16 csúcs-pár ,,összegét'' képezni, mert Q1, Q2-vel C' is konvex. Ezeket röviden táblázatunk tünteti fel, pl. a D8 sorában és D4 oszlopában álló C6 jelentése: C2D8→+C2D4→=C2C6→. Valóban | C2C3D4D1C1C1D2D5C8C2D8→+C2D4→=(C2C1→+C1D8→)+C2C2C3D4D1+(C2C3→+C3D4→)=D3D3C4C5D6=(C5C6→+C3C4→)+(C2C3→+C4C5→)=D8D8D5C6C7=C2C3→+C3C4→+C4C5→+C5C6→=C2C6→. |
Összegként megkaptuk valamennyi Ck és Dk pontot. Ámde mindegyik Dk belső pontja C-nek, mert C minden szöge tompaszög (a Q és Q' csúcsai körüli, lemetszett derékszögű háromszögek külső szögei), ennélfogva | DkCk-1Ck∢=DkCk+1Ck∢<90∘<Ck+2Ck+1Ck∢=CkCk-1Ck-2∢. | Eszerint C' csúcsai a Ck pontok és C' azonos C-vel, amit bizonyítani akartunk.
Bartha László (Balassagyarmat, Balassa B. g. IV. o. t.) | Megjegyzés. A Q1+Q2=C egyenlőséget az összegtartomány szemléletes értelmezése alapján is beláthatjuk. A C1C2, C3C4, C5C6, C7C8 oldalra befelé írt négyzetek a forgási szimmetria folytán egybevágók, másrészt egyező állásúak, ezért egymásba eltolással is átvihetők: Q1 egymás utáni eltolásainak vektorai rendre C2C3→, C4C5→, C6C7→, C8C1→, és ezek éppen egyenlők Q2 egymás utáni oldalaival, ha ezeket vektoroknak tekintjük. Így C ,,súrolással'' úgy is előáll, ha Q1-et végigvezetjük Q2 kerületén (könnyű belátni, hogy ,,középen'' nem marad súrolatlan terület), vagy lefedéssel úgy, hogy a végtelen sok példányban vett Q1-ből C2-nél fogva Q2-nek minden pontjára teszünk egyet.
Dániel Gábor (Budapest, Piarista g. IV. o. t.) | LásdKárteszi Ferenc: Négyzetekkel burkolt konvex alakzatok, KML. XVIII. köt. 1., ill. 34 o. 1959 jan., ill. febr.Ugyanott, 33. o.Ugyanott, 6. o. |
|