A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. Felsorolásainkat olyan elv szerint kell szerkesztenünk, amely biztosítja, hogy egyetlen, minőségileg a felsorolandóktól eltérő lehetőség se maradjon ki. Mindegyik rész-kérdésben három térelemet (egyenest vagy síkot, vegyesen is) kell vizsgálnunk. Ezek kölcsönös helyzetének jellemzésére három egyszerűbb kapcsolatot kell megadnunk: a belőlük képezhető három pár kölcsönös helyzetét. E célra áttekintjük az elem-párokra fennálló lehetőségeket. Két (különböző) egyenes egymáshoz képest párhuzamos (rövidítve: ), metsző () és kitérő () lehet. A lehetőségek , , felsorolásában már azt a ,,rangsort'' követtük, amely szerint a lehetőségeket majd rendszerezzük. Célszerű ugyanis és -et különleges, figyelmet érdemlő szempontnak venni, továbbá közülük (a síkbeli lehetőségek rangsorolásával) -t választani elsőnek. és esetén a két egyenes meghatároz egy síkot, továbbá esetén még egy pontot is (másodlagos, közvetve adott elemek), a harmadik térelemnek ehhez képest mutatkozó helyzetét további szempontként célszerű figyelembe venni, mert feltűnő minőségi különbségek mutatkozhatnak. Egy egyenes és egy sík illeszkedő (, azaz benne van -ben, másképpen: átmegy -en), párhuzamos és metsző helyzetben lehet, az esetben meghatároznak egy pontot két sík pedig és helyzetű lehet, az esetben meghatároznak egy egyenest. (Két vagy három , vagy egyenespárból származtatott, másodlagos síkkal kapcsolatban azonban az egybeesés lehetőségét is tekintetbe kell vennünk, hasonlóan az adódott metszéspontok egybeeső vagy különböző voltát is.)
A helyzeteket elsősorban a megfelelő három betűvel jellemezzük, és ezt esetleg kiegészítjük a másodlagos elemekre vonatkozóan. A felsorolásokban a névsorszerkesztés elveit követjük, rövidítéseink említett rangsora szerint. Tulajdonképpen ezek a betűkombinációk vezetnek abban, hogy mely lehetőségeket kell egyáltalán megvizsgálnunk, ugyanis előkészítésül formálisan (a térbeli tartalomra való tekintet nélkül) kiszámítjuk a megvizsgálandó helyzeti (azaz betű-) kombinációk számát, és felírásuk után vizsgáljuk tartalmi szempontból, hogy valóban lehetséges térbeli helyzeteket jelentenek-e. a) Legyenek az adott egyenesek , , (ezek egyenrangúak, a betűkombinációból az előbb álló betűt az előbb álló egyenespárra vonatkoztatjuk). A , , rövidítésekből betűkombináció lehetséges közülük -nak létezik a térbeli megfelelője: ) , , (vagyis , és ); ) , , ; ) , , ; ) , , ; ) , , ; ) , , ; , , ; , , . (A , , és , , kombinációk tartalmi szempontból lehetetlenek, mert ha és , akkor , tehát , után sem , sem nem állhat.) Az , és esetek jelölésében ‐ vagy betű áll, vagyis az egyenespárokból jól látható sík származik; jelöljük ezeket , , -mal. Ezek a 2) esetben szükségképpen egybeesők, mert ha az egymással párhuzamos és mindegyikét metszi, akkor benne fekszik síkjukban.
Az és esetben a három sík közül vagy bármelyik kettő (tehát ismét mind a három) egybeesik, vagy egyik pár sem (az 1. ábrán , és , ill. , ). A és esetek ‐ származtatott síkja csak helyzetű lehet, különben nem állhatna a harmadik helyen betű. Végül a 4) és 7) esetekben a egyenes vagy lehet -hez (ez azonban a kitérőségek miatt már nem annyira feltűnő különlegesség, csak a teljesség kedvéért említjük). ‐ A metszéspontok változatai: az 5) eset három metszéspontja közül is vagy mind a három pár (azaz mind a három pont) egybeesik , vagy egyik sem . A 2) és 6) eset két metszéspontja csak különböző lehet, különben nem állhatna velük együtt , ill. betű. Ezekkel a ,,finomításokkal'' a lehetőségek száma -ra emelkedik. b) Legyenek az egyenesek és , és a sík , kölcsönös helyzeteiket , ; , ; , sorrendben soroljuk fel. A jellemző betűhármas első tagja ismét -féle lehet, további két tagja pedig , , vagy , ezek összeállítására lehetőség van: ,,tiszta'' pár (egyenlő betűkből) és ,,vegyes'' (rangsorba szedve), így lehetőségre kell gondolnunk. Ezek közül lehetetlen: , , (mert ha is, is benne fekszik -ben, akkor nem lehetnek kitérők); , , ; , , és , , (indokolásuk esetről-esetre a tartalom szerint végezhető). A fennmaradó betűhármashoz valóban tartozik térbeli , , helyzet: Felsorolásukon az , -vel esetleg meghatározott síknak -hez viszonyított helyzetét is feltüntetjük, úgyszintén az esetleges , , metszéspontokét is, ahol legalább két ilyen van. Ezekből a 3) és 9) esetekben adódik két változat, így a megkülönböztetett kölcsönös helyzetek száma .
c) Legyen az adott egyenes f, a síkok S, T; a felsorolás sorrendje: S, T; f, S; f, T. Itt az utolsó két betűre van 6 kombinációs lehetőség, az elsőre 2:p és m, így 12 vizsgálatot kell végeznünk. Közülük 3 lehetetlen: p, i, i; p, i, m, és p, p, m. További szempontok: S és T esetleges metszésvonalának μ1-nek f-hez képest való helyzete, továbbá f és S, valamint f és T esetleges M2, M3 metszéspontjának kölcsönös helyzete; mindkettő a 9) esetben ad két változatot, éspedig ugyanazt a kettőt, a megkülönböztetett lehetőségek száma: 12-3+1=10.
S,Tf,Sf,T M-ekμ1,fμ1,fM-ek1)pip4)m,i,ie7)m,p,pp 2)ppp5)m,i,pp8)m,p,mk 3)pmmM2≢M36)m,i,mm9a)m,m,mmM2≡M39b)m,m,mkM2≢M3
d) Legyenek a síkok: S, T, U. Páronként a p és m lehetőségről lehet szó, a három párra pedig 4 betűkombinációról. Közülük a p, p, m lehetetlen, az m, m, m esetben viszont a μ1, μ2, μ3 metszésvonalak kölcsönös helyzetére három lehetőség van: feladatunk a) részének 1b, 5b esete, továbbá mindhárom μ egybeesése; ennélfogva 5 lehetőség van.
S,TS,UT,Uμ-k1)ppp 2)pmmμ2//μ3 3a)mmmμ1≡μ2≡μ3 3b)mmmμ1//μ2//μ3 a) rész 1b) 3c)mmmegy közös pontjuk van, a) rész 5b)
Ezzel a felsorolásokat befejeztük.
Mezei Ferenc (Budapest, Rákóczi F. g. III. o. t.) |
3-tagú (3-ad osztályú) ismétléses kombinációk 3-féle elemből, számuk (3+3-13)=(53)=(52)=10; természetesen e képlet nélkül is felsorolhatók.Az ábrákon a fehér köröcskék egyenesek, vagy egyenes és sík (másodlagos sík) metszéspontját jelölik; láthatósági viszonyokat is jelzünk, sík és egyenes párhuzamosságának érzékeltetésére az egyenesnek a síkon való vetületét is jelezzük. |