Feladat: 946. matematika feladat Korcsoport: 16-17 Nehézségi fok: átlagos
Megoldó(k):  Gazsó Erzsébet ,  Kéry Gerzson ,  Kiss Ádám 
Füzet: 1959/november, 97 - 99. oldal  PDF  |  MathML 
Témakör(ök): Egyenesek egyenlete, Feladat
Hivatkozás(ok):Feladatok: 1959/január: 946. matematika feladat

A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre.

I. megoldás: Jelöljük az adott töréspontokat rendre B, C, D-vel, a további két pontot A, E-vel. Abszcisszáik szerint növekvő rendbe szedve az A, B, C, D, E egymásutánt kapjuk, tehát a függvény képének két egyenes szakasza BC és CD, a két félegyenes pedig B-től A-n, ill. D-től E-n át halad. Így a független változó

xxB=-4,-4=xBxxC=0,0=xCxxD=2,xxD=2
értékeire a keresett f függvény értékét rendre az AB, BC, CD, DE egyenes x abszcisszájú pontjának ordinátája adja meg, vagyis rendre
y=-0,2x+1,2;y=-0,5x;y=2,5x;y=(x+13)/3.
Ezek szerint a grafikonjával megadott függvényünket szakaszonként más-más képlettel a következőképpen határozhatjuk meg:
f(x)={-0,2x+1,2,hax-4,-0,5x,ha-4x0,2,5x,ha0x2,(x+13)/3,hax2,(1)

 
 


így módunk van f bármely x helyen felvett értékének számítás útján való megállapítására.
 

Kéry Gerzson (Sopron, Széchenyi I. g. I. o. t.)
 

II. megoldás: Elsőfokú függvényből és ilyenek abszolút értékéből állandóval való szorzással és összeadással képezett függvények képe egymáshoz csatlakozó félegyenesekből és (több abszolút értékes tag esetén) egyenesszakaszokból áll; a részek csatlakozó pontjainak, a töréspontoknak x0 abszcisszája a függvény kifejezésében az abszolút érték jelén belül szerepel általában k|x-x0| alakban.* Ennek alapján kereshetjük függvényünk kifejezését
f(x)=a|x+4|+b|x|+c|x-2|+dx+e(2)
alakban, ahol az együtthatókat úgy kell meghatároznunk, hogy x-nek rendre az előbbi A, B, C, D, E pontok abszcisszáit véve f(x)-nek ugyanezen pontok ordinátáit kapjuk. Ez a követelés az a, b, c, d, e együtthatókra, mint 5 ismeretlenre az 5 pont révén 5 egyenletből álló elsőfokú egyenletrendszert ad:
A-bólx=-9-cel:f(-9)=5a+9b+11c-9d+e=3,(3)B-bőlx=-4-gyel:f(-4)=5a+4b+6c1-4d+e=2,(4)C-bőlx=0-val:f(0)=4a+9b1+2c+4d11+e=0,(5)D-bőlx=2-vel:f(2)=6a+2b+2c11+2d+e=5,(6)E-bőlx=5-tel:f(5)=9a+5b+3c1+5d+e=6.(7)

(4)-ből (3)-at kivonva a különbséget egyszerűsíthetjük 5-tel:
-a-b-c+d=-1/5.(4')
Hasonlóan a további szomszédos egyenlet-párokból:
a-b-c+d=-1/2,(5')a+b-c+d=5/2,(6')a+b+c+d=1/3.(7')
(5') és (4') különbségében a kivételével minden más ismeretlen kiesik, és így a=-3/20. Hasonlóan a további szomszédos egyenlet-párokból b=3/2, c=-13/12, majd ezekkel a (4')-(7') egyenletek bármelyikéből d=1/15, végül pl. (3)-ból e=83/30. ‐ Mindezek szerint (2) így alakul:
f(x)=(-9|x+4|+90|x|-65|x-2|+4x+166)/60.(8)

Az ellenőrzés és az I. megoldással való egybevetés példájaként megmutatjuk, hogy -4x0 mellett (8) az (1)-beli megfelelő kifejezést adja. Ekkor x+40, tehát |x+4|=x+4, hasonlóan |x|=-x és |x-2|=-x+2, tehát
f(x)=[-9(x+4)-90x+65x-130+4x+166]/60=-30x/60=-0,5x.
Ugyanígy x-4, x2 és 0x2-re is elsőfokú függvényt kapunk, annak képe az előírt félegyenes, ill. egyenesszakasz.
 

Gazsó Erzsébet (Szeged, Tömörkény I. lg. III. o. t.)
 

Megjegyzés. Az együtthatók koordinátageometriai meggondolással, a két megoldás elemeinek összekapcsolásával is meghatározhatók. Pl. ismét -4x0-re (2)-ből és (1)-ből
f(x)=a(x+4)+b(-x)+c(-x+2)+dx+e=(a-b-c+d)x++(4a+2c+e)=-0,5x,


innen az együtthatók egyenlőségének követelményéből egyrészt (5')-re, másrészt 4a+2c+e=0-ra jutunk. Hasonlóan (4'), (6') és (7') bal oldala a megfelelő iránytényezőt jelenti.
 

Kiss Ádám (Budapest, Rákóczi F. g. III. o. t.)


*Gimn. IV.o. tankönyv.