A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. I. megoldás: Jelöljük az adott töréspontokat rendre , , -vel, a további két pontot , -vel. Abszcisszáik szerint növekvő rendbe szedve az , , , , egymásutánt kapjuk, tehát a függvény képének két egyenes szakasza és , a két félegyenes pedig -től -n, ill. -től -n át halad. Így a független változó | | értékeire a keresett függvény értékét rendre az , , , egyenes abszcisszájú pontjának ordinátája adja meg, vagyis rendre | | Ezek szerint a grafikonjával megadott függvényünket szakaszonként más-más képlettel a következőképpen határozhatjuk meg:
| | (1) |
így módunk van bármely helyen felvett értékének számítás útján való megállapítására.
Kéry Gerzson (Sopron, Széchenyi I. g. I. o. t.) | II. megoldás: Elsőfokú függvényből és ilyenek abszolút értékéből állandóval való szorzással és összeadással képezett függvények képe egymáshoz csatlakozó félegyenesekből és (több abszolút értékes tag esetén) egyenesszakaszokból áll; a részek csatlakozó pontjainak, a töréspontoknak abszcisszája a függvény kifejezésében az abszolút érték jelén belül szerepel általában alakban. Ennek alapján kereshetjük függvényünk kifejezését | | (2) | alakban, ahol az együtthatókat úgy kell meghatároznunk, hogy -nek rendre az előbbi , , , , pontok abszcisszáit véve -nek ugyanezen pontok ordinátáit kapjuk. Ez a követelés az , , , , együtthatókra, mint ismeretlenre az pont révén egyenletből álló elsőfokú egyenletrendszert ad:
(4)-ből (3)-at kivonva a különbséget egyszerűsíthetjük -tel: Hasonlóan a további szomszédos egyenlet-párokból:
és különbségében kivételével minden más ismeretlen kiesik, és így . Hasonlóan a további szomszédos egyenlet-párokból , , majd ezekkel a egyenletek bármelyikéből , végül pl. (3)-ból . ‐ Mindezek szerint (2) így alakul: | | (8) |
Az ellenőrzés és az I. megoldással való egybevetés példájaként megmutatjuk, hogy mellett (8) az (1)-beli megfelelő kifejezést adja. Ekkor , tehát , hasonlóan és , tehát | | Ugyanígy , és -re is elsőfokú függvényt kapunk, annak képe az előírt félegyenes, ill. egyenesszakasz.
Gazsó Erzsébet (Szeged, Tömörkény I. lg. III. o. t.) | Megjegyzés. Az együtthatók koordinátageometriai meggondolással, a két megoldás elemeinek összekapcsolásával is meghatározhatók. Pl. ismét -re (2)-ből és (1)-ből
innen az együtthatók egyenlőségének követelményéből egyrészt -re, másrészt -ra jutunk. Hasonlóan , és bal oldala a megfelelő iránytényezőt jelenti.
Kiss Ádám (Budapest, Rákóczi F. g. III. o. t.) |
Gimn. IV.o. tankönyv. |