Feladat: 941. matematika feladat Korcsoport: 16-17 Nehézségi fok: nehéz
Megoldó(k):  Bárczy Pál ,  Dobos László 
Füzet: 1959/október, 51 - 53. oldal  PDF  |  MathML 
Témakör(ök): Háromszögek hasonlósága, Tengelyes tükrözés, Pont körüli forgatás, Háromszögek nevezetes tételei, Háromszög nevezetes vonalai, A háromszögek nevezetes pontjai, Feladat
Hivatkozás(ok):Feladatok: 1958/december: 941. matematika feladat

A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre.

I. megoldás: Az adott egyeneseket a csúcspontok felhasználása nélkül úgy toljuk el, vagy valamely tengelyre tükrözzük, vagy valamely pont körül elforgatjuk, hogy csúcspont ne jusson csúcspontba. Az új helyzetben megszerkesztjük a nevezetes pontokat és ezeket visszatoljuk, visszatükrözzük, visszaforgatjuk az eredeti háromszögbe. ‐ Ugyanezen elv alapján hasonlósági transzformációval is célhoz juthatunk.

 

Dobos László (Szeged, Radnóti M. g. II. o. t.)
 

Megjegyzés. A kívánt nevezetes pontok között egy olyan van, amely egybeeshet egy csúccsal: a magasságpont, éspedig derékszögű háromszögben. Ha tehát a háromszög derékszögű, akkor M visszatranszformálása sem hajtható végre. Hogy a háromszögnek b és c oldalegyenesei derékszöget zárnak be, arról a csúcsok felhasználása nélkül így győződhetünk meg : b-nek egy a csúcsoktól különböző pontja körül alkalmas r-sugárral olyan kört írunk le, amely c-t kétszer metszi, majd a metszéspontok körül is r sugarú köröket írunk; ha ezek másodszor is b-n metszik egymást, akkor b és c merőlegesek.
 

II. megoldás: Legyenek az adott egyenesek a0, b0, c0, és jelöljük a velük meghatározott háromszöget H-val. Húzzunk a0, b0, c0-val mindkét oldalukon ugyanakkora d távolságban párhuzamost, legyenek ezek a1, a2, b1, b2, c1, c2, az 1-es indexű mindig a ,,belső'' oldalon, vagyis pl. a1 az a0-nak azon az oldalán, amelyen b0 és c0 metszik egymást.
 
 

Így számos az eredetivel hasonló helyzetű háromszöget, továbbá paralelogrammákat kaptunk, ezeket fogjuk a szerkesztésekre felhasználni. Az idomokat oldalegyeneseiknek zárójelben való felsorolásával jelöljük, és hasonlóan a metszéspontokat is a megfelelő egyenesekével.
Nyilvánvaló, hogy H beírt körének I középpontja azonos mind az (a1, b1, c1)-be, mind az (a2, b2, c2)-be beírt kör középpontjával. Eszerint I megszerkeszthető: ha a1, b1, c1 egy pontban metszik egymást, akkor ez a pont I, különben pedig az (a1, b1, a2, b1) rombusz (a1, b1) (a2, b2) átlója adja meg I céljára az a0 és b0 egyenesek közti belső szög felezőjét. Ugyanígy az előbbi rombusz (a1, b2)(a2, b1) átlója az a0, b0 egyenesek külső szögét felezi. Ennek alapján a hozzáírt körök középpontjai is megszerkeszthetők. Egyébként hasonlóan a H-nak a0 oldalához hozzáírt kör Ia középpontja azonos az (a2, b1, c1) és (a1, b2, c2) háromszögek a2, ill. a1 oldalához hozzáírt kör középpontjával.
A H, (a1, b0, c0) és (a2, b0, c0) háromszögeknek közös a (b0,c0) csúcsukból kiinduló sa súlyvonala. Ebből egy‐egy pont az (a1, b0)(a2, c0) és (a2, b0) (a2, c0) szakaszok felezőpontja, így H-nak S súlypontja is megszerkeszthető.
A súlyvonalak kimetszik az adott egyenesekből az oldalfelező pontokat; két ilyenben az oldalfelező merőlegest felállítva megkapjuk H körülírt körének középpontját.
Végül H-nak pl. (b0, c0)-ból húzott Ma magasságvonala egyben (a1, b0, C0)-nak és (a2, b0, c0)-nak is magasságvonala. Az utóbbi kettőnek magasságpontja megszerkeszthető mint a b0 és c0 oldalra merőleges magasságok metszéspontja, összekötésükben, vagy egyikből az a0-ra állított merőlegesben megkapjuk ma-t. Végül két magasság metszéspontja megadja H-nak M magasságpontját.
M-et az Euler-egyenes alapján is megkaphatjuk az OS szakasz S-en túli meghosszabbítására rámért 2 OS szakasz végpontjában.
 

Bárczy Pál (Hódmezővásárhely, Bethlen G. g. IV. o. t.)
 

Megjegyzés: A dolgozatok sok különböző szerkesztési eljárást adtak. Itt két olyan megoldást közöltünk, amely egységes kiindulásból valamennyi kívánt pontot előállítja.