A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. A rajzlap a szegélyekkel együtt , ill. számú, szélességű sávra van felosztva, az elválasztó vonalak száma ezeknél ‐-gyel kevesebb, hosszuk pedig egyenkint , ill. .
Így a vonalak összes hossza -ben: | | Innen figyelembevételével a szokásos rendezéssel a egyenletre jutunk, abból , , az utóbbi nem felel meg feladatunknak. -del a hálozat legkisebb négyzetet tartalmaz. A hálózat legnagyobb négyzetének oldala . Ha -val az , , , számok bármelyikét jelölve a hálózat egyik sarkában kijelölünk, egy oldalú négyzetet, ez a hálózat hosszúságából , szélességéből hosszú szakaszt hagy szabadon, tehát a vonalak irányában hosszúságú lépésekkel , ill. -szor lehet úgy eltolni, hogy fedje a hálózat egy másik oldalú négyzetét. Így minden oldalú négyzetet pontosan egyszer megkapunk, azért az ilyenek száma: .
Kiss Mária (Bp. I., Építőanyagip. t. IV. o. t.) |
Megjegyzés. A hálózat sorainak és oszlopainak számát , ill. -nel jelölve a kérdésekre kiszámítása nélkül is válaszolhatunk az | | egyenletrendszernek és -re való megoldása útján (-t ugyanis a feladat nem kérdezi).
Czékus Laborc (Bp. I. Toldy F. g. III. o. t.) |
|