A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. I. megoldás: Az (1) bal oldalának tényezői az és -nak szimmetrikus függvényei, várható tehát, hogy kifejezhetők és -nal, az elemi szimmetrikus függvényekkel. Valóban
így (2) figyelembevételével (1)-ből -re kapunk másodfokú egyenletet: | | (3) | Innen , . Ezeket (2)-hez hozzákapcsolva , -t az egyenlet gyökei adják, ahol az és bármelyikét jelentheti. Ebből . Csak -gyel kapunk valós megoldást, a két gyökpár | |
Bencsik lstván (Bp. V., Eötvös J. g. III. o. t.) | II. megoldás: A (2) követelését így is mondhatjuk: és számtani közepe . Ez azt is jelenti, hogy az egyik ugyanannyival nagyobb -nél, mint amennyivel a másik kisebb -nél. Az eltérést -veI jelölve: és ezeket (l)-be beírva -re egyismeretlenes, redukálható negyedfokú egyenletet kapunk: Innen , . Valós -értéket csak az utóbbiból kapunk, -dal a fenti , értékpárok adódnak.
Grünfeld Péter (Bp. IX., József A. gépip. t. III. o. t.) | III. megoldás: (2)-ből -et (1)-be helyettesítve -re az negyedfokú egyenletet kapjuk. Itt az együtthatók teljesítik annak feltételét, hogy a bal oldal egy alakú helyettesítéssel alakra legyen hozható, ugyanis | | éspedig megfelelő értéke: . Az helyettesítéssel lényegében ismét (5)-re jutunk.
Simonfai László (Bp. II., Rákóczi F. g. IV. o. t.) | Az függvény akkor és csak akkor írható egy alakú helyettesítéssel alakba, ha , és megfelelő értéke: (KML. XI. kötet 57. o., 656. feladat, 1955 október). |