A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. I. megoldás: Tekintsük adottnak a parabolát irányvonalával és fókuszával, legyen továbbá vetülete -n ; ekkor a parabola csúcsa az szakasz felezőpontja, tengelye pedig az egyenes.
Vizsgáljuk a feladatban leírt egyenesek metszéspontjának mértani helyét abban a derékszögű koordinátarendszerben, amelynek origója , -tengelye az egyenes, hosszúságegysége az szakasz, koordinátái , , így a parabola paramétere egység, és egyenlete . Válasszuk segédváltozónak az egyenes iránytangensét. Ekkor koordinátái, mint a parabola és az egyenes -tól különböző metszéspontjáé: , . Minden (valós) értékhez egy és csak egy pont tartozik; és megfordítva minden az -tól különböző ponthoz egy és csak egy érték, az egyenes iránytényezője. esetén -nek a parabolával csak egy közös pontja van: , ez azonban nem választható -nek, mert így az egyenes nincs egyértelműen meghatározva. Az egyenesre -ban emelt merőleges egyenlete: , az -en át a parabola tengelyével húzott párhuzamosé: , és ezekből koordinátái , , vagyis abszcisszája -től független, állandó, valamennyi pont rajta van az egyenlettel jellemzett, az -vel párhuzamos egyenesen. A mértani hely azon pontjainak összessége, amelyeknek ordinátája valamely megengedett -mel kiadódik. Minthogy pedig az érték kivételével minden -re értelmezett függvény értékkészletébe a kivételével minden szám beletartozik, azért a keresett mértani hely a ordinátájú , pontot, -nek -n levő vetületét kivéve -nek valamennyi pontját tartalmazza. Visszatérve a feladat tiszta geometriai (koordinátamentes) fogalmazására, a keresett mértani helyet úgy kapjuk, hogy vesszük azt az -vel párhuzamos egyenest, amelynek -től, ill. -től való távolsága -szerese, ill. -szerese a parabola paraméterének, és belőle kihagyjuk a parabola tengelyével való metszéspontot.
Fanta Katalin (Szombathely, Kanizsai Dorottya lg. IV. o. t.) | II. megoldás: Hogy a keresett mértani helynek minden pontja ugyanakkora távolságban van az irányvonaltól, ill. az ezzel párhuzamos csúcsérintőtől, éspedig ennek a parabolával ellentétes oldalán, ezt a koordinátageometria és a ,,tiszta'' geometria módszereinek egymás melletti alkalmazásával a következőképpen is beláthatjuk. Legyen (a fenti jelölések kiegészítéséül) az -en át a tengellyel párhuzamos egyenesnek a parabola csúcsérintőjével (az tengellyel) való metszéspontja . Az derékszögű háromszögben . Itt és az pont koordinátái a fent használt rendszerben, azaz . Ezt a parabola egyenletével egybevetve , állandó, vagyis a mértani hely minden pontja egységnyi távolságban van a csúcsérintőtől ‐ éspedig a csúcsérintőnek a parabolával ellentétes oldalán, mert az magasság az átfogó és végpontjait szétválasztja, ‐ vagyis a fent látott egyenesen. Az -nek pontja nem tartozik hozzá a mértani helyhez, mert -n át a tengellyel húzott párhuzamos a parabolát -ban metszi, és így iránya határozatlan, megszerkesztését nem végezhetjük el. Viszont -nek minden a -től különböző pontja hozzátartozik a mértani helyhez; ugyanis a -on át a -vel párhuzamosan húzott egyenes egy az -tól különböző -ben metszi a parabolát és ehhez az -hez tartozik.
Surguta László (Gyöngyös, Vak Bottyán g. III. o. t.) | Megjegyzés. Sok dolgozat a parabola egyenletét alakban használta. Így is ugyanahhoz az eredményhez jutunk. Az I. megoldásban azt láttuk, hogy ha egy geometriai kérdés felvetése után helyezünk koordinátarendszert az alakzatra, akkor nemcsak a tengelyek helyzetét, hanem a hosszegységet is szabadon választhatjuk. Természetesen célszerű az alakzatban előforduló szakaszok valamelyikét választani. |
|