Feladat: 902. matematika feladat Korcsoport: 16-17 Nehézségi fok: átlagos
Megoldó(k):  Rátkay Zsolt ,  Sárközy András 
Füzet: 1959/január, 22 - 23. oldal  PDF  |  MathML 
Témakör(ök): Beírt alakzatok, Szinusztétel alkalmazása, Feladat
Hivatkozás(ok):Feladatok: 1958/április: 902. matematika feladat

A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre.

I. megoldás: Legyenek egy a C közepü, r sugarú körnek ACB=2α nyílásszöge CAB körcikkébe az előírt módon beírt DEFG téglalapnak az AB^ íven fekvő csúcsai D és E, a CB ill. CA sugáron fekvők pedig F, ill. G. A DE szakasz f felező merőlegese egyrészt a téglalap egyik szimmetriatengelye és így FG-nek is felező merőlegese, másrészt ‐ mint egy húr felező merőlegese ‐ átmegy C-n. Ezek szerint CF=CG, tehát a CFG háromszög egyenlő szárú és f az ACB szöget is felezi. Így a D csúcs megválasztása után az ACB szög felezőjével húzott párhuzamos ill. rá merőleges egyenesek révén a beírt téglalap meg van határozva.

 
 

A keresett téglalapnak valamely szerkeszthető jellemző adatát kell megállapítanunk, válasszuk erre a célra a CD sugárnak f-fel bezárt ω szögét.
Téglalapunk területe 4-szer akkora, mint a CDG háromszög területe, mert ez utóbbinak a DG=b alaphoz tartozó magassága egyenlő DH=a/2-vel; elegendő tehát D-t úgy meghatározni, hogy e háromszög területe legyen maximális. Ebben a CD=r oldal, valamint ennek G-ben mért CGD=180-α látószöge állandók, ezért rögzített CD esetén G mértani helye a CD-hez mint húrhoz tartozó, 180-α szögű látószögkörív, és így a CDG háromszög területe akkor maximális, ha G az ív ,,legmagasabb'' pontjában van, azaz, ha a háromszög egyenlő szárú. Ekkor GCD=(180-CGD)/2, azaz α-ω=α/2, ω=α/2, vagyis a maximális területet adó D pont az AB^ ív negyedében van, az ACH szög felezőjével metszhető ki.
 

Sárközy András (Gyöngyös, Vak Bottyán g. IV. o. t.)

 

II. megoldás: A szerkesztés előkészítéséül a beírható legnagyobb területű téglalapot úgy is meghatározhatjuk, hogy a területet ω függvényeként írjuk fel és ennek állapítjuk meg a maximumát. A téglalap két oldala a CDE egyenlő szárú háromszögből, ill. a szinusz tétellel a CDG háromszögből:
a=2rsinω,ill.brsin(α-ω)sin(180-α)=rsin(α-ω)sinα,
így a területe ‐ a két változó szög szinuszának szorzatát az ismert 2sinxsiny=cos(x-y)-cos(x+y) azonosság alapján különbséggé alakítva:
t=ab=r2sinα2sinωsin(α-ω)=r2sinα[cos(2ω-α)-cosα].
t akkor a legnagyobb, amikor ezen kifejezés egyetlen változó része a legnagyobb: cos(2ω-α)=1, 2ω-α=0, ω=α/2.
 

Rátkay Zsolt (Bp. VI., Kölcsey F. g. III. o. t.)
 

Megjegyzés. Ábránk ‐ a szokásnak megfelelően ‐ félkörnél kisebb körcikket, szektort mutat. Ámde két nem egymás meghosszabbításába eső sugár a kört két körcikkre vágja szét, ezek egyike konkáv. (Kör alakú %-os grafikonokon a szocialista szektort rendszerint ilyen ábrázolja.) Eredményünk konkáv körcikkre nem a körcikklemezből kivágható legnagyobb területű téglalapot adja meg, hanem a legnagyobb olyat, amelynek 2‐2 csúcsa a körcikk ívén, ill. a sugarakon vagy az azokat hordozó, C-végpontú félegyeneseken van (aszerint, hogy 2α240, vagy 2α>240).