A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. I. megoldás: Legyenek egy a közepü, sugarú körnek nyílásszöge körcikkébe az előírt módon beírt téglalapnak az íven fekvő csúcsai és , a ill. sugáron fekvők pedig , ill. . A szakasz felező merőlegese egyrészt a téglalap egyik szimmetriatengelye és így -nek is felező merőlegese, másrészt ‐ mint egy húr felező merőlegese ‐ átmegy -n. Ezek szerint , tehát a háromszög egyenlő szárú és az szöget is felezi. Így a csúcs megválasztása után az szög felezőjével húzott párhuzamos ill. rá merőleges egyenesek révén a beírt téglalap meg van határozva.
A keresett téglalapnak valamely szerkeszthető jellemző adatát kell megállapítanunk, válasszuk erre a célra a sugárnak -fel bezárt szögét. Téglalapunk területe -szer akkora, mint a háromszög területe, mert ez utóbbinak a alaphoz tartozó magassága egyenlő -vel; elegendő tehát -t úgy meghatározni, hogy e háromszög területe legyen maximális. Ebben a oldal, valamint ennek -ben mért látószöge állandók, ezért rögzített esetén mértani helye a -hez mint húrhoz tartozó, szögű látószögkörív, és így a háromszög területe akkor maximális, ha az ív ,,legmagasabb'' pontjában van, azaz, ha a háromszög egyenlő szárú. Ekkor , azaz , , vagyis a maximális területet adó pont az ív negyedében van, az szög felezőjével metszhető ki.
Sárközy András (Gyöngyös, Vak Bottyán g. IV. o. t.) |
II. megoldás: A szerkesztés előkészítéséül a beírható legnagyobb területű téglalapot úgy is meghatározhatjuk, hogy a területet függvényeként írjuk fel és ennek állapítjuk meg a maximumát. A téglalap két oldala a egyenlő szárú háromszögből, ill. a szinusz tétellel a háromszögből: | | így a területe ‐ a két változó szög szinuszának szorzatát az ismert azonosság alapján különbséggé alakítva: | | akkor a legnagyobb, amikor ezen kifejezés egyetlen változó része a legnagyobb: , , .
Rátkay Zsolt (Bp. VI., Kölcsey F. g. III. o. t.) | Megjegyzés. Ábránk ‐ a szokásnak megfelelően ‐ félkörnél kisebb körcikket, szektort mutat. Ámde két nem egymás meghosszabbításába eső sugár a kört két körcikkre vágja szét, ezek egyike konkáv. (Kör alakú -os grafikonokon a szocialista szektort rendszerint ilyen ábrázolja.) Eredményünk konkáv körcikkre nem a körcikklemezből kivágható legnagyobb területű téglalapot adja meg, hanem a legnagyobb olyat, amelynek 2‐2 csúcsa a körcikk ívén, ill. a sugarakon vagy az azokat hordozó, -végpontú félegyeneseken van (aszerint, hogy , vagy ).
|