A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. Főátlóját ,,függőlegesre'' állítva látjuk, hogy a Pascal-féle számháromszög egyetlen ,,csúcsából'' kihasított ,,négyzet'', oldalának ,,hossza'' ,,egység''. Eszerint elemei a szokásos jelölésekkel így írhatók: | | másképpen: első sorában és első oszlopában minden elem , és a Pascal-háromszög ismert tulajdonsága folytán minden további elem a fölötte és a tőle balra álló elem összege, azaz
Ha tehát (az első kivételével) minden sorból kivonjuk a fölötte állót ‐ az utolsó soron kezdve és visszafelé haladva ‐, akkor a változatlan első sor alatt minden elem helyébe a tőle eredetileg balra álló elem kerül ‐ ha ti. van tőle balra álló elem ‐, az új első oszlopnak pedig, az első kivételével, minden eleme . Az új determináns elemeit -val jelölve:
Ezt az átalakítást úgy is lehet jellemezni, hogy a determinánsnak a változatlan első sor alatti része egy oszloppal jobbra tolódik, és ebben az alsó részben az utolsó oszlop kiesik, a megüresedő első oszlop elemei pedig zérusok. Jegyezzük még meg, hogy a főátlóban . Ismételjük meg ezt az átalakítást úgy, hogy csak a második sor alatti sorok mindegyikéből vonjuk le a fölötte levőt. Ekkor a determináns érintett részében ismét jobbratolódás következik be, továbbá az első oszlopban az első elem, a második oszlopban a második elem alatt csupa zérus áll, és a főátló első három eleme lesz. Ezt az átalakítást folytatva lépés után olyan determinánshoz jutunk, amelyben a főátló minden eleme , és a főátló alatt minden elem zérus. Így a determináns értéke a főátlóban álló elemek szorzata, azaz .
Kis Papp László (Pécs, Bányaip. t. III. o. t.) |
|