|
Feladat: |
886. matematika feladat |
Korcsoport: 18- |
Nehézségi fok: nehéz |
Megoldó(k): |
Ágh A. , Andréka Bertalan , Arató P. , Bartha L. , Bender Cecilia , Bollobás B. , Endrődy T. , Füle K. , Galambos J. , Gereben Ildikó , Grallert F. , Gyene A. , Győry K. , Hadik Z. , Halász G. , Hank Zs. , Kisvölcsey J. , Kolonits F. , Kristóf László , Máté L. , Megyesi L. , Mester Z. , Mihályffy L. , Mózes E. , Pataki Zsuzsanna , Pődör B. , Sárközy A. , Simonfai L. , Szász D. , Szatmári G. , Várallyay L. |
Füzet: |
1958/november,
109 - 112. oldal |
PDF | MathML |
Témakör(ök): |
Poliéderek hasonlósága, Térfogat, Tetraéderek, Feladat |
Hivatkozás(ok): | Feladatok: 1958/február: 886. matematika feladat |
|
A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. I. megoldás: Vegyük észre a hasonlóságot egyrészt a bizonyítandó, másrészt a 878. feladatban bebizonyított összefüggések között; ennek alapján átvehetjük az ott használt bizonyítási módszereket. Láttuk a külső érintő gömbök vizsgálatánál, hogy a tetraéder két szemközti éléhez, pl. az -hez és a -hez tartozó vályúszerű térrészek közül csak egyikben lehet külső érintő gömb. Tegyük fel, hogy a élhez tartozó vályúban van külső érintő gömb. Kössük össze ennek középpontját , , , -vel. Így ahhoz a négy újabb tetraéderhez jutunk, melyeknek közös csúcsa és evvel szemközti lapjuk az eredeti tetraéder egy-egy lapja. 1. ábra Az ből kiinduló magasságvonal hossza mindegyikben . -ből a -ben összefutó és lapoknak a külső oldalát látjuk, ezért, ha itt is az , , , és a gömbközéppont által meghatározott konvex test köbtartalmát tekintjük, akkor ezt az eredeti, valamint a és az tetraéderek köbtartalmának összege adja. Másrészt ből az egymást -ben metsző és lapoknak a belső oldalát látjuk (ti. -t és -t átlátszónak tekintve), ennélfogva az és tetraéderek együtt ugyanazt a teret töltik ki, mint az előbbi három tetraéder. Ebből; az eredeti tetraéder köbtartalmát -val, az , , , csúccsal szemben fekvő lapjának területét , , , -gyel jelölve: | | Innen reciprokát kifejezve: | | (1) | Itt a jobboldali hányadosokat kifejezhetjük a (felbontatlan)tetraéder köbtartalmának képlete alapján a megfelelő magasságvonalak hosszával: | | (2) | Ezeket (1)-be helyettesítve vagyis b)-nek azt az esetét kapjuk, amelyben a bal oldal előtt jel áll. A másik eset hasonlóan adódik abból a feltevésből, hogy az élhez tartozó vályúban van külső érintő gömb. Ekkor a felsorolt lap-párok ill. a rajtuk álló, csúcsú tetraéder-párok szerepet cserélnek, (3) megfelelőjében mindegyik magasság ellentett jellel adódik, és b)-nek második esetét az egyenlőségnek -gyel való szorzásával kapjuk meg. a) igazolásához helyettesítsük a jobb oldalon a sugarak reciprok értékét a 878. feladatbeli c) és a megfelelő további összefüggések alapján a magasságok reciprok értékével (l. a megoldásban (3) alatt, ezen szám 98. o.). Így
ez pedig (3) szerint valóban egyenlő -vel.
Andréka Bertalan (Győr, Czuczor G. g. III. o. t.) | II. megoldás: A b) összefüggés más igazolása a következő: Tegyük fel, hogy a élhez tartozó vályúban van külső érintőgömb, vagyis olyan, amely az , lapok síkját ugyanazon az oldalukon érinti, amelyen a tetraéder van, a , lapok síkját pedig a másik oldalról, mint amelyen a tetraéder van, és jelöljük e gömb középpontját -vel. Fektessünk ehhez az lappal párhuzamosan érintősíkot és jelöljük e síknak a , , félegyenesekkel való metszéspontjait sorra , , -gyel (2. ábra). 2. ábra A létrejött tetraéder hasonló -hez, -ból kiinduló magasságáínak hossza . Gömbünk -nek is mind a négy lapsík ját érinti, de csak a lapot érinti kívülről, tehát ebben a tetraéderben azt a szerepet játssza, amit -ben a sugarú gömb. E gömbök sugarának és a csúcsból húzott magasságoknak aránya a hasonlóság folytán egyenlő: | | innen reciprokát kifejezve: végül a 878. feladat c) összefüggése alapján ismét (3) adódik.
Kristóf László (Mosonmagyaróvár, Kossuth L. g. IV. o. t.) | Megjegyzések: Igazolhatjuk a b) összefüggést a 878. feladat megjegyzésében idézett tétel alkalmazásával is. Bizonyításunkból az is kiolvasható, hogy akkor van külső érintő gömb a élhez tartozó vályúban, ha (3) jobb oldala pozitív, vagyis, ha másképpen (2) felhasználásával, ha Általában: a tetraéder valamely éléhez tartozó vályúszerű térrészben akkor és csak akkor van külső érintő gömb, ha az élben találkozó lapok területének összege kisebb a másik két lap területösszegénél. Ha e két összeg egyenlő, akkor a két szemközti él egyikének vályúszerű térrészében sincs érintő gömb; emiatt van csak öt érintő gömbje a szabályos tetraéder lapsíkjainak. Molnár Ferenc: A tetraéder nevezetes pontjairól (1. közlemény), KML. XVI. kötet 4. o., 1958 január. |
|