A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. I. megoldás: Adjuk hozzá a determináns első sorát a második sorához, majd az így keletkezett második sor -szeresét a harmadik sorhoz, az így keletkezett harmadik sor -szorosát a negyedik sorhoz s i. t. Így -nel egyenlő értékű olyan determinánst kapunk, amelyben a főátló alatt levő elemek mind -val egyenlőek, és a főátlóban a természetes számok állnak -től -ig. Ámde ismeretes, hogy ha a főátló alatti (vagy feletti) elemek mind -val egyenlőek, akkor a determináns értéke a főátlóban álló elemek szorzata, tehát értéke valóban
Rátkai Zsolt (Bp. VI., Kölcsey g. III. o. t.) | II. megoldás: A bizonyítást elvégezhetjük a teljes indukció módszerével is. és esetén feladatunk állítása igaz, mert
Tegyük fel, hogy az állítás igaz mind az , mind az esetben, vagyis és Bebizonyítjuk, hogy ekkor -ra is igaz. Ugyanis, ha a -adrendű determináns -adik oszlopát az előtte állóhoz hozzáadjuk, majd az így kapott determinánst a -adik sora szerint kifejtjük, evvel egyetlen, -ed rendű determinánshoz jutunk, és ha ezt -edik oszlopa alapján két ugyancsak -ed rendű determináns összegére bontjuk, akkor az elsőben ráismerünk -re, a másodiknak a -edik oszlop szerinti, ugyancsak egytagú kifejtésében pedig -re, mint tényezőre: | | | =..................(k-3)20...(k-3)20...(k-3)20=+...1(k-2)2+0...1(k-2)2...10...-1-1+(k-1)2...-1-1...-1-(k-1)2= |
=Dk-1+(k-1)2Dk-2=(k-1)!+(k-1)2(k-2)!=(k-1)!++(k-1)(k-1)!=(1+k-1)(k-1)!=k!
ami bebizonyítandó volt.
Tóth Zsuzsanna (Makó, József A. g. IV. o. t.) | Lásd K. M. L. XV. köt. 80. o. 1957 november. |