A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. Az ábra mutatja az szabályos háromszöget, az szöggel elforgatott szabályos háromszöget és a közös, köréjük írható kört.
Más-más oldalegyeneseket tekintve megfelelőknek, az így kapott szabályos háromszögek legyenek rendre , , . A feladat szövegében idézett helyen bizonyítottuk, hogy az oldalegyenesek metszéspontjaként kapott szabályos háromszög középpontja szintén az eredeti háromszögek középpontja. Ez természetesen mindegyik létrejövő szabályos háromszögre vonatkozik. A sinus-tétel egyik ismeretes alakja szerint egy háromszögben egy oldal és a szemben levő szög sinusának aránya a köréje írt kör átmérőjével egyenlő. Mivel a szabályos háromszögek mindegyikében minden szög , így a három vizsgálandó háromszög oldalának aránya a háromszögek köré írt körök sugarának arányával lesz egyenlő. Számítsuk ki az egyes körülírt körök , , sugarát. Ha pontból a szakaszra merőlegest bocsátunk, az így kapott szakasz hossza az eredeti háromszög köré irt kör sugarának a fele, mert hiszen a teljes súlyvonal harmadrésze. Ha az elforgatott szakaszra húzunk merőlegest, az és az előbbi szakaszok egymással bezárt szöge lesz. Ha az egymásnak megfelelő --, ill. --, -- csúcsokat vizsgáljuk, akkor ezek rendre az ábra egy-egy szimmetria tengelyén helyezkednek el, a három egyenes mindegyikén is rajta van. A szimmetria miatt a . A szög , mert az körülírt körében a megfelelő kerületi szög . Így a szimmetria miatt . A derékszögű háromszögből: az háromszögből: s ugyanígy az háromszögből A szabályos háromszögek oldalainak aránya a körülírt körök sugarainak arányával egyezik, vagyis az arány értéke az elforgatás szögének függvényeként: | |
|