Feladat: 856. matematika feladat Korcsoport: 16-17 Nehézségi fok: átlagos
Megoldó(k):  Biborka Tamás ,  Gémesi Gabriella ,  Gereben Ildikó ,  Kisvölcsey Jenő 
Füzet: 1958/május, 133 - 135. oldal  PDF  |  MathML 
Témakör(ök): Másodfokú (és arra visszavezethető) egyenletek, Feladat
Hivatkozás(ok):Feladatok: 1957/november: 856. matematika feladat

A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre.

I. megoldás: Vezessük be a z=x-4,5 ismeretlent, így egyenletünkből a következő egyenletet nyerjük

(z-12)4+(z+12)4=97.

Az átalakítás haszna az, hogy ha a két negyedik hatványban a hatványozást elvégezzük, z páros hatványainak együtthatói mindkettőben megegyeznek, páratlan hatványainak együtthatói pedig csak előjelben különböznek:
z4-2z3+32z2-12z+116+z4+2z3+32z2+12z+116=97.

Rendezve és a törteket eltávolítva:
16z4+24z2-775=0.

Így z2-re másodfokú egyenletet kapunk. Az egyenlet megoldásakor csak a pozitív gyök szolgáltat valós megoldásokat, így
z2=254,
ebből
z1=52=2,5.z2=-52=-2,5.

A helyettesítés előtti x=z+4,5 ismeretlenre visszatérve
x1=7,x2=2.

Az egyenletbe való behelyettesítés mutatja, hogy a kapott gyökök valóban kielégítik az egyenletet.
 

Gereben Ildikó (Bp. XXI., Jedlik Ányos g. IV. o. t.)
 

Megjegyzés: Ha általában egy
(ax-b)4+(ax-c)4=k
alakú egyenlet gyökeit kell megkeresnünk, a fenti megoldáshoz hasonlóan z=ax-b+c2 transzformációval az egyenlet z2-ben másodfokúvá válik. Ezt a megoldásban a páratlan fokú tagok együtthatóira tett megjegyzésünk biztosítja.
 

II. megoldás: Ha az egyenletet nullára redukáljuk, polinom alakra hozzuk és 2-vel egyszerűsítünk, akkor a következő egyenletet kapjuk:
x4-18x3+123x2-378x+392=0.

Ha az egyenletnek van racionális gyöke, az csak egész lehet (mivel x4 együtthatója 1), és csak a 392=2372 osztóiból, vagyis a ±1, ±2, ±4, ±7, ...számok közül kerülhet ki.
Behelyettesítéssel azt kapjuk, hogy az x1=2 és az x2=7 számok valóban gyökök.
(x-2)(x-7)=x2-9x+14-gyel osztva az egyenletet, azt kapjuk, hogy a további gyökök csak az
x2-9x+28=0
egyenlet gyökei lehetnek. Mivel ennek az egyenletnek a diszkriminánsa negatív, egyenletünknek nincsen több valós megoldása.
 

Biborka Tamás (Makó, József A. g. I. o. t.)
 

III. megoldás: Az egyenlet jobboldalán álló számot könnyen fel tudjuk bontani két negyedik hatvány összegére:
97=(±2)4+(±3)4.

Olyan x értéket kellene találni (ha egyáltalában van ilyen), amelynél az x-5 és x-4 számok valamelyike +2 vagy -2, a másik pedig +3 vagy -3. Próbálgatással hamar rájöhetünk, hogy az x1=2 és x2=7 számok megfelelnek a követelménynek.
A talált gyökökhöz tartozó gyöktényezőkkel végigosztva, a kapott másodfokú egyenlet nem szolgáltat további valós gyököket, amint ezt már az előző megoldásban láttuk.
 

Kisvölcsey Jenő (Bp. VIII., Piarista g. III. o. t.)
 

IV. megoldás: Amint már láttuk, egyenletünk a következő alakra hozható:
x4-18x3+123x2-378x+392=0.

Mindkét oldalhoz 49-et adva számolással meggyőződhetünk, hogy az így kapott egyenlet baloldala teljes négyzet:
(x2-9x+21)2=49.

Ez akkor teljesül, ha
x2-9x+21=7,
vagy akkor, ha
x2-9x+21=-7.

Az elsőből
x1=2,x2=7.

Viszont láttuk már, hogy az x2-9x+28=0 másodfokú egyenletnek nincsenek valós gyökei.
 

Gémesi Gabriella (Bp. XVI. (Cinkota), Ált. lg. III. o. t.)