A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. I. megoldás: Legyen a tetraéder köbtartalma , felszíne , a beírt gömb sugara , a lapokhoz tartozó testmagasságok rendre , , , , akkor (mivel a gúla síkmetszeteinek területei úgy aránylanak, mint a gúla csúcspontjától a metszősíkokig mért távolságok négyzete):
De ahonnan tehát
Bebizonyítjuk, hogy itt a számláló legalább akkora, mint a nevező. Mivel | | (1) | így | |
Mindkét oldalhoz -et hozzáadva | | azaz tényleg | |
Egyenlőség jele akkor és csakis akkor érvényes (1) szerint, ha Ebből azonban nem következik, hogy a tetraéder szabályos, elégséges feltétel már az is, hogy a körülírt gömb és a beírt gömb középpontjai azonosak, amikor is ‐ mint ismeretes (ld. K. M. L. 592. feladat, IX. kötet 111. oldal) ‐ a tetraéder négy lapja egybevágó.
Kristóf László (Mosonmagyaróvár, Kossuth g. III. o. t.) |
II. megoldás: Bebizonyítjuk a feladatnál általánosabban a következőt: legyen a tetraéder egy belső pontja . Az pontra vonatkozó tükörképe a tetraéder. Ez utóbbi tetraéder síkjai messék ki az előbbi tetraéderből rendre a , , , területű háromszögeket, amelyeket , , és -gyel jelölünk (lásd az ábrát). A , és egyenesek határolta háromszög a háromszög tükörképe. A háromszög területét ugyanúgy jelölve, mint a háromszögeket: | |
A levágott tetraéderek mind hasonlóak az eredetihez, azért | | és így | |
E tört számlálójában szereplő háromszögek azonban fedik a -et, sőt ‐ azonfelül ‐ egyes részeket kétszeresen fedhetnek (pl. az ábrában a vízszintesen srafozott két háromszög), vagy túlnyúlhatnak (az ábrában a függőlegesen srafozott háromszög). Tehát tényleg Ha a a tetraéder belsejében van, akkor a háromszöget tartalmazza a másik három háromszög, és így még -nál sem lehet kisebb az összeg.
Mivel a oldalai párhuzamosak a oldalaival, azért egyenlőség csak akkor állhat fenn, ha a pontok élfelező pontok, vagyis súlypont. A feladat feltételei mellett tehát értéke akkor 1, ha a beírt gömb középpontja egybeesik a súlyponttal. Mivel a súlypont távolsága az egyes oldallapoktól az oldallaphoz tartozó testmagasság negyedrésze, így a beírt gömb középpontja akkor és csak akkor esik egybe a súlyponttal, ha a négy testmagasság, és így a négy oldallap területe is egyenlő. Ezzel éppen az I. megoldás feltételéhez jutottunk.
Németh József (Esztergom, Ferences g. III. o. t.) |
|