A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. Jelöljük az adott gömb középpontját -val. Tekintsünk egy megfelelő pontot, és azon átmenő három, egymásra páronként merőleges érintő síkot. Ezen érintő síkok mindegyikével párhuzamos érintő síkot fektetve a gömbhöz, egy, a gömb köré írt, élhosszúságú kockához jutunk. E kocka minden csúcspontja megfelel a feladat követelményeinek. E csúcspontok, és így a feltételt kielégítő összes pontok, rajta vannak azon az adott gömbbel koncentrikus gömbfelületen, amelynek sugara , a kocka testátlójának fele, vagyis . Egy ilyen kockát körül forgatva a gömbfelület bármely pontjába elforgatható a kocka egyik csúcspontja (s közben a többi csúcs is a felületén mozog), vagyis minden pontja megfelelő pont. Tehát a pontok keresett mértani helye a gömbfelület. a) Az adott sugarú gömbön levő érintési pontok szabályos háromszöget alkotnak, melynek oldala két szomszédos kockalap középpontjának egymástól való távolsága: . Mivel egy oldalú szabályos háromszög köré írt kör sugara , azért a kör sugara A gömbsüveg felszíne | |
b) A kúp alkotójának hossza az érintési pontok távolsága a -től, ami nem egyéb, mint a kockalap átlójának a fele: . (A három érintési pont és a pont tehát egy szabályos tetraédernek 4 csúcsa.) A kúppalást felszíne A két felszín aránya
Danassy Károly (Mosonmagyaróvár, Kossuth L. g. II. o. t.) |
|