A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. I. megoldás: Válasszuk rendszerünk tengelyeit egy derékszögű koordinátarendszer tengelyeiül. Az sugarú kör középpontja az origo, tehát egyenlete . Legyenek az érintő egyenes érintési pontjának koordinátái . Az érintő egyenlete ekkor . Ennek az egyenesnek a tengelyekkel való metszéspontjai adják az pont koordinátáit: Ebből az érintési pont koordinátái: . Mivel a körön van, azért fennáll az egyenlet. -nel osztva, nyerjük, hogy az pontok az görbén helyezkednek el. Kérdés még, vajon fordítva, a kapott síkgörbe minden pontjához tartozó adjungált egyenes érintője-e a körnek ? A válasz: igen. Ugyanis a görbe egy tetszőleges pontjának adjungált egyenese, az és tengelyekből , illetve részeket metsz le, és így egyenlete -tel szorozva, nyerjük az adjungált egyenesre de ez éppen az sugarú kört az pontban érintő egyenes egyenlete, minthogy ‐ a feltétel szerint ‐ kielégíti az egyenletet. A mértani helyként kapott négy egybevágó ágból álló negyedfokú síkgörbe szimmetrikus az origóra (centrálszimmetria), a és síksávokon belül nincs pontja és az egyenesek az aszimptotái (lásd az ábrát).
Kirz János (Bp. VIII., Apáczai Csere g. IV. o. t.) |
II. megoldás: Egy tetszőleges pont adjungált egyenese messe a koordinátarendszer tengelyeit az és pontokban. , . Az derékszögű háromszög kétszeres területe (lásd az ábrát) egyrészt , másrészt . Tehát a keresett görbe egyenlete. Négyzetre emelve és -tel osztva (az és értékeket kizárva) nyerjük a már ismert alakot.
Bártfai Pál (Bp. I. Petőfi g. IV. o. t.) | III. megoldás: Ábránkban az -et -val jelölve, mint merőleges szárú szög az is egyenlő -val. Az és derékszögű háromszögekből
(1) és (2) négyzetét összeadva vagyis
Ványai László (Sátoraljaújhely, Kossuth g. III. o. t.) |
|