A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. Kárteszi Ferenc Egy különös geometria című cikkében (KML IX. köt. 3 ‐ 4 szám, 71. o.) bebizonyítja, hogy a végtelen sakktáblán egy mezőről kiindulva az lóugrással elérhető mezők elhelyezkedése szabályos, mégpedig ezek éppen az -ik és -ik övben helyezkednek el. E tétel segítségével a feladatot úgy oldjuk meg, hogy megszámoljuk az -ik és -ik egyesített öv jelzésű négyzeteit, azaz az lóugrással elérhető mezőket. Mivel a konfigurációnak van két egymásra merőleges szimmetriatengelye, elegendő a negyedrészét vizsgálni. A megvizsgálandó konfigurációnegyed egyik határvonalának választhatjuk a vastagon rajzolt, nyíllal megjelölt lépcső vonalat; ekkor a negyed másik határoló vonalát úgy nyerjük, hogy a felvett határoló vonalat a 0-val jelzett mező középpontja körül -kal elforgatjuk. Így a kettősen nyilazott lépcsős vonalhoz jutunk.
Osszuk fel a vizsgálandó konfiguráció-negyedet az ábrán látható két részre. Vizsgáljuk előbb az -val jelölt részt. Az -edik öv külső sora mezőből áll, és e sornak két szélső mezője mindig jelzésű. Ebből következik, hogy az -edik öv külső és belső, továbbá az -edik öv külső és belső sorában rendre , , , számú jelzésű mező van. Tehát a negyed-konfiguráció és -edik egyesített övének jelzésű része jelzésű mezőt tartalmaz. A jelzésű részben az -nel jelölt mezők az -edik és -edik övben 3 egyenlő hosszú, párhuzamos átlón helyezkednek el, mégpedig az -edik övben mindig a két szélső és az -edik övben a középső átlón. Mivel az -edik övben a középső átló , a két szélső átló pedig mezőből áll azért a -vel jelölt részben az -nel jelölt mezők száma 3 . Az és rész -nel jelölt mezőinek együttes száma tehát Az egész konfiguráció -nel jelölt, vagyis pontosan lóugrással elérhető mezőinek száma (ha ); esetén közvetlen számlálással nyerjük, hogy
Csiszár Imre (Bp. I., Petőfi g. III. o. t.) |
|