A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. Mivel az oldalélek száma megegyezik az alapélek számával, azért a feladat kikötéséből következik, hogy az oldalélek hosszúsága egyenlő az alapélek hosszúságával, vagyis a gúla oldallapjai egyenlő oldalú háromszögek. oldalú gúlánál a csúcsnál levő testszöglet élszögeinek összege , amiből . Tehát csak , és jöhet számításba. Tekintsük egy élű, csúcsú és oldalú (, , ) szabályos gúlának két szomszédos lapját (lásd ábrát).
A keresett lapszöget megkapjuk, ha az alaplapátló ( esetén alapél) végpontjaiból merőlegeseket bocsátunk az oldalélre. Ezek a merőlegesek az oldalélhez tartozó két egyenlőoldalú gúlaoldallap magasságvonalai, tehát az oldalél felezőpontjában, -ben metszik egymást. Eszerint tehát Az és egyenlőszárú háromszögek közös alapjának felezőpontját jelöljük -vel. és az említett két háromszög közös alapjához tartozó magasságok. A szabályos szögű (, , ) alaplap szöge . Ennek fele , és így a pótlószög . Az derékszögű háromszögből a derékszögű háromszögből és így | |
Tehát esetén amiből (négyjegyű lg-táblát használva) | | Hasonlóképpen | | amiből | | és végül amiből | |
Szabados József (Bp. III., Árpád g. III. o. t.) |
Megjegyzés: Feladatunkban a szabályos gúla oldallapjainak az alap melletti két egyenlő szöge volt. Általánosíthatjuk a feladatot, ha helyett tetszőleges hegyesszöget engedünk meg. Ez esetben természetesen 5-nél nagyobb értékeket is felvehet. Most helyett , és így | |
Szükséges természetesen, hogy a gúla csúcsánál levő testszöglet élszögeinek összegére fennálljon, hogy vagyis (2)-ből következik, hogy szükségképpen . Feladatunkban , mely esetben az (1) és (2) alatti összefüggések feladatunk fenti megoldásában szereplő összefüggésekbe mennek át.
Csiszár Imre (Bp. I., Petőfi g. III. o. t.) |
|