A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. I. megoldás: Kiindulunk a távolságból, melynek hordozója az Euler-féle egyenes. Ismeretes, hogy ezen az egyenesen van rajta a háromszög magasságpontja, mégpedig a , , sorrendben úgy, hogy (l. ábrát).
Ha az adott távolság az magasságvonalnak -től való távolságát jelenti, akkor nem egyéb, mint az pontból az köré sugárral rajzolt kör érintője. (Elég egy érintőre szorítkozni, mert a második érintő csak az Euler-féle egyenesre nézve tükrös megoldásokat szolgáltat.) Az egyenesnek metszéspontja a köré rajzolt adott sugarú körrel, a háromszög csúcspontja (ill. a 2 megoldásnak megfelelő és ). Az -val szemben fekvő oldal felezőpontja sokféleképpen szerkeszthető, legegyszerűbben és legpontosabban úgy, hogy az súlyvonalon fekszik , , sorrendben és . -n át -ra bocsátott merőleges lesz az oldal hordozója, amely kimetszi a körülírt körből a és csúcspontokat. A megoldhatóság feltételei: 1. -ből érintő húzható az köré rajzolt sugarú körhöz. Tehát 2. A körülírt kör metszi az érintőt, vagyis ‐ ha -nak merőleges vetületét az érintőn -vel jelöljük ‐ mert . 3. A pont a körülírt kör belsejébe esik, vagyis De | | és ahol és | | Tehát | | vagyis | | (3) | illetőleg Az (1) es (2) alatti feltételek azt mondják, hogy (3) és (4)-ben a gyökalatti mennyiségek nem lehetnek negatívak. Tehát 2 megoldás van, ha (4) teljesül úgy, hogy mindkét gyökalatti mennyiség nagyobb nullánál. (L. ábrát.) Ha (4) úgy teljesül, hogy a gyökalatti mennyiségek közül az egyik 0, a másik nagyobb nullánál, akkor 1 megoldás van. 1 megoldás van továbbá, ha (4) nem, de (3) teljesül úgy, hogy mindkét gyökalatti mennyiség nagyobb nullánál. (Ez az eset áll fenn, a feladattal kapcsolatban megadott konkrét példánál.) Más esetben nincs megoldás.
Biczó Géza (Bp., II., Rákóczi g. II. o. t.) | II. megoldás: Az oldal hordozó egyenese többféleképpen szerkeszthető a oldalfelező pont felhasználása nélkül is. A legegyszerűbb, ha felhasználjuk azt a tételt, mely szerint az pont tükörképe az oldalra nézve rajta van a körülírt körön, vagyis a nyert és pontok mindegyike tükörképe -ra vonatkozóan. Tehát az , ill. távolságokat, merőlegesen felező egyenesek az oldal hordozói.
|