|
Feladat: |
501. matematika feladat |
Korcsoport: 16-17 |
Nehézségi fok: átlagos |
Megoldó(k): |
Almási L. , Avvakumovits O. , Bagi A. , Balázs B. , Bártfai Pál , Beke Éva és Mária , Beke Gyula , Békefi E. , Beleznay F. , Beretvás T. , Biczó G. , Biró J. , Bódás P. , Bujdosó A. , Csáki E. , Csanády M. , Cserni A. , Csiszár I. , Csonka P. , Dabasy H. , Damjanovich S. , Dancs I. , Deli P. , Deseő Z. , Eöllös P. , Farkas E. , Ferencz F. , Fodor P. , Főző Éva , Gaál I. , Gergely J. , Gergely P. , Grätzer Gy. , Gutay L. , Gyapjas F. , Gyurányi B. , Hackl L. , Hoffmann S. , Holbok S. , Horváth J. , Huszár K . , Kántor S. , Keresztély S. , Klafszky E. , Kollár L. , Kontner L. , Kovács F. , Kovács L. , Krakóczki F. , Kulcsár Zsuzsa , Küttel I. , Lábos E. , Magyari-Koss M. , Makai I. , Martinusz I. , Mód S. , Mohos B. , Molnár I. , Németh Gy. , Németh L. , Ott L. , Papp Zoltán , Péntek L. , Pergel J. , Quittner P. , Rácz M. , Rédly E. , Reichlin-M. V. , Rockenbauer Magda , Rozgonyi I. , Rozsondai B. , Rozsondai Z. , Schmidt E. , Sélley G. , Sohár P. , Sóti F. , Szabó D. , Szabó J. , Szentai E. , Szuromi L. , Tahy P. , Theisz P. , Tilesch F. , Tisovszky J. , Tomor B. , Uhrin J. , Varga J. , Vass Gábor , Vértes A. , Vigassi J. , Zawadowski Alfréd , Zobor E. |
Füzet: |
1953/október,
58 - 60. oldal |
PDF | MathML |
Témakör(ök): |
Beírt háromszög, Forgatva nyújtás, Diszkusszió, Háromszögek szerkesztése, Feladat |
Hivatkozás(ok): | Feladatok: 1952/december: 501. matematika feladat |
|
A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. I. megoldás: Mivel a pont megválasztása után az oldal tetszés szerinti, ponton átmenő egyenesen lehet, azért a és pontok lényegtelenek, annál is inkább, mert ‐ feladatunk szerint ‐ az és pontok az ill. egyeneseken bárhol lehetnek. Tehát az helyettesíthető az pontban metsző és egyenesekkel és a ponttal. Vegyünk fel a egyenesen egy tetszőleges pontot és szerkesszünk , mint oldal fölé egy (ill. ) háromszöget, amely hasonló a megadott -höz (1. ábra). 1. ábra (ill. ) felfogható, mint -nek körüli szöggel való elforgatása és ugyanakkor arányban való megnyujtása (vagy összehúzása). Mivel ez a transzformáció (l. lapunk 1952. decemberi számában a 135‐136. oldalt) az egyenest egyenesbe viszi át, ezért ha az pont mozog a egyenesen, akkor a megfelelő ill. pontok szintén egy-egy egyenest írnak le. Jelöljük ezeket ill. -gal. E két egyenes megszerkesztéséhez elég még egy tetszőleges , ponhoz tartozó ill. pontokat megszerkeszteni. , . E két egyenes metszi ki a egyenesből a keresett ill. pontokat. Általában tehát 2, különböző körüljárású, háromszög felel meg követelményeinknek. Ha az és közül az egyik párhuzamos -vel, akkor csak egy megoldás van, viszont ha a két egyenes közül az egyik egybeesik -vel, akkor végtelen sok, azonos körüljárású háromszöget és egy ellentétes körüljárású háromszöget kapunk megoldásként.
Vass Gábor (Bp. V., Piarista g. III. o. t.) | II. megoldás: Fordítsuk meg a feladatot. Írjunk köré az -höz hasonló háromszöget, melyet aztán hasonlósági transzformációval átviszünk az adott -be. Képzeljük el, hogy az -et megszerkesztettük (2. ábra). Nyilvánvalóan elég az -nek helyzetét meghatározni a -höz képest. Ha a egyenesnek a és egyenesekkel bezárt szögét -ill. -vel jelöljük, akkor az -ből és ill. szög alatt látszik. Tehát az adott -höz látókörívek metszéspontjaként (általában 2‐2 látókörív 2 megoldást ad) megszerkesztjük az pontot.
Bártfai Pál (Bp. I., Petőfi g. II. o. t.) |
2. ábra 3. ábra III. megoldás: Jelöljük az adott szögeit rendre , és -vel. Természetesen ugyanakkorák a szögei is. Képzeljük a feladatot megoldottnak és írjunk a köré kört, amely a egyenest, -en kívül, még a pontban messe (3. ábra). A kerületi szögek tétele alapján és . Ennek alapján az adott szög segítségével a (és ) pont könnyen szerkeszthető. A (ill. ) pont birtokában az adott szög segítségével megkapjuk a egyenesen az (ill. ) pontot.
Papp Zoltán (Sárospatak, Kossuth g. IV. o. t.) |
|
|