| 
         
          |  |   
          | Feladat: | 501. matematika feladat | Korcsoport: 16-17 | Nehézségi fok: átlagos |   
          | Megoldó(k): | Almási L. ,  Avvakumovits O. ,  Bagi A. ,  Balázs B. ,  Bártfai Pál ,  Beke Éva és Mária ,  Beke Gyula ,  Békefi E. ,  Beleznay F. ,  Beretvás T. ,  Biczó G. ,  Biró J. ,  Bódás P. ,  Bujdosó A. ,  Csáki E. ,  Csanády M. ,  Cserni A. ,  Csiszár I. ,  Csonka P. ,  Dabasy H. ,  Damjanovich S. ,  Dancs I. ,  Deli P. ,  Deseő Z. ,  Eöllös P. ,  Farkas E. ,  Ferencz F. ,  Fodor P. ,  Főző Éva ,  Gaál I. ,  Gergely J. ,  Gergely P. ,  Grätzer Gy. ,  Gutay L. ,  Gyapjas F. ,  Gyurányi B. ,  Hackl L. ,  Hoffmann S. ,  Holbok S. ,  Horváth J. ,  Huszár K . ,  Kántor S. ,  Keresztély S. ,  Klafszky E. ,  Kollár L. ,  Kontner L. ,  Kovács F. ,  Kovács L. ,  Krakóczki F. ,  Kulcsár Zsuzsa ,  Küttel I. ,  Lábos E. ,  Magyari-Koss M. ,  Makai I. ,  Martinusz I. ,  Mód S. ,  Mohos B. ,  Molnár I. ,  Németh Gy. ,  Németh L. ,  Ott L. ,  Papp Zoltán ,  Péntek L. ,  Pergel J. ,  Quittner P. ,  Rácz M. ,  Rédly E. ,  Reichlin-M. V. ,  Rockenbauer Magda ,  Rozgonyi I. ,  Rozsondai B. ,  Rozsondai Z. ,  Schmidt E. ,  Sélley G. ,  Sohár P. ,  Sóti F. ,  Szabó D. ,  Szabó J. ,  Szentai E. ,  Szuromi L. ,  Tahy P. ,  Theisz P. ,  Tilesch F. ,  Tisovszky J. ,  Tomor B. ,  Uhrin J. ,  Varga J. ,  Vass Gábor ,  Vértes A. ,  Vigassi J. ,  Zawadowski Alfréd ,  Zobor E. |   
          | Füzet: | 1953/október, 
            58 - 60. oldal |  PDF  |  MathML |   
          | Témakör(ök): | Beírt háromszög, Forgatva nyújtás, Diszkusszió, Háromszögek szerkesztése, Feladat |   
  | Hivatkozás(ok): | Feladatok: 1952/december: 501. matematika feladat |   
          |  |  
  
    | A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. I. megoldás: Mivel a  pont megválasztása után az  oldal tetszés szerinti,  ponton átmenő egyenesen lehet, azért a  és  pontok lényegtelenek, annál is inkább, mert ‐ feladatunk szerint ‐ az  és  pontok az  ill.  egyeneseken bárhol lehetnek. Tehát az  helyettesíthető az  pontban metsző  és  egyenesekkel és a  ponttal. Vegyünk fel a  egyenesen egy tetszőleges  pontot és szerkesszünk , mint oldal fölé egy  (ill. ) háromszöget, amely hasonló a megadott -höz (1. ábra).
      1. ábra  (ill. ) felfogható, mint -nek  körüli  szöggel való elforgatása  és ugyanakkor  arányban való megnyujtása (vagy összehúzása).  Mivel ez a transzformáció (l. lapunk 1952. decemberi számában a 135‐136. oldalt) az egyenest egyenesbe viszi át,  ezért ha az  pont mozog a  egyenesen, akkor a megfelelő  ill.  pontok szintén egy-egy egyenest írnak le.  Jelöljük ezeket  ill. -gal.  E két egyenes megszerkesztéséhez elég még egy tetszőleges , ponhoz tartozó   ill.  pontokat megszerkeszteni.  , .  E két egyenes metszi ki a  egyenesből a keresett  ill.  pontokat.
 Általában tehát 2, különböző körüljárású, háromszög felel meg követelményeinknek.  Ha az  és  közül az egyik párhuzamos -vel, akkor csak egy megoldás van,  viszont ha a két  egyenes közül az egyik egybeesik -vel, akkor végtelen sok, azonos körüljárású háromszöget  és egy ellentétes körüljárású háromszöget kapunk megoldásként.
   
 | Vass Gábor (Bp. V., Piarista g. III. o. t.) | 
   II. megoldás: Fordítsuk meg a feladatot.  Írjunk  köré az -höz hasonló  háromszöget,  melyet aztán hasonlósági transzformációval átviszünk az adott -be.
 Képzeljük el, hogy az -et megszerkesztettük (2. ábra).  Nyilvánvalóan elég az -nek helyzetét meghatározni a -höz képest.  Ha a  egyenesnek a  és  egyenesekkel bezárt szögét  -ill. -vel jelöljük,  akkor az -ből  és  ill.  szög alatt látszik.
 Tehát az adott -höz látókörívek metszéspontjaként (általában 2‐2 látókörív 2 megoldást ad) megszerkesztjük az  pontot.
   
 | Bártfai Pál (Bp. I., Petőfi g. II. o. t.) | 
 
      2. ábra        3. ábra  III. megoldás: Jelöljük az adott  szögeit rendre ,  és -vel. Természetesen ugyanakkorák a  szögei is. Képzeljük a feladatot megoldottnak és írjunk a  köré kört, amely a  egyenest, -en kívül, még a  pontban messe (3. ábra).  A kerületi szögek tétele alapján  és . Ennek alapján az adott  szög segítségével a  (és ) pont könnyen szerkeszthető. A  (ill. ) pont birtokában az adott  szög segítségével megkapjuk a  egyenesen az  (ill. ) pontot.
   
 | Papp Zoltán (Sárospatak, Kossuth g. IV. o. t.) | 
 
 |  |