A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. I. Két pontból egyenlő távolságra levő pontok mértani helye a térben a pont távolságát merőlegesen felező sík. Tehát a keresett mértani hely az az szakaszt ill, a szakaszt merőlegesen felező síkok metszésvonala. (Vigyázat! E metszésvonal pontjai általában nincsenek egyenlő távolságban a adott ponttól.) Speciális esetek: Ha és , akkor a közös távolságot merőlegesen felező sík a mértani hely. Ha pedig , akkor nincs a végesben pont, amely feltételeinknek eleget tenne. II. a) Az egyenesen átmenő tetszőleges síkban a geometriai hely egy Thales-kör, tehát a térben a keresett mértani hely az távolság fölé, mint átmérő fölé rajzolt Thales-gömb. II. b) jelöljük az adott párhuzamos egyeneseket -val és -vel. Tekintsünk egy -n átmenő tetszőleges síkot és egy erre merőleges síkot a -n át. E két síknak, -val és -vel párhuzamos, metszésvonala: nyilván a mértani hely egy része. Ha az , és -re merőleges síkkal metsszük a két síkot, ez a harmadik sík kimetszi a két síkból a -os lapszög szárait és az és egyenesekből az és pontokat. Tehát a harmadik síkban a keresett mértani hely egy része egy Thales-kör, amelynek átmérője . A teljes mértani hely a térben tehát az a forgáskúpfelület, amelynek vezérköre az és -re merőleges síkban van, egyik átmérőjének végpontjai pedig e normálsíknak metszéspontjai az és egyenesekkel. Mind a három itt tárgyalt példában, könnyű belátni, hogy a tér egyéb pontjai nem tehetnek eleget követelményünknek.
Kovács László (Debrecen, Ref. g. III. o. t.) |
II. c) A két adott és egyenes metszéspontját jelöljük -mel. Vegyünk az egyenesen át egy tetszőleges síkot. A egyenes tetszőleges pontjából e síkra bocsátott merőleges egyenes messe ezt a síkot egy pontban. (L. ábrát.)
1. ábra A egyenes természetesen merőleges -ra (mert, ha egy egyenes merőleges egy síkra, akkor annak minden egyenesére merőleges) és így fektethetünk -n át olyan síkot, amely -ra merőleges. Messe az utóbbi sík az -t pontban, akkor az előbb idézett tétel alapján -re is merőleges. Továbbá a sík síkra, mert hiszen tartalmaz egy olyan egyenest: , amely síkra. E két egymásra merőleges sík metszésvonala nyilván a mértani hely egy része. Ha az sík körül forog, akkor a -nél állandóan fellépő derékszög miatt a pont Thales-kört ír le az átmérő fölött. Tehát a keresett mértani hely olyan másodrendű kúpfelület, amelynek középpontja a két egyenes metszéspontja, vezérkörének síkja valamelyik adott egyenesre (t. i. a -re merőleges síkmetszet is kör, hiszen és felcserélhető) merőleges sík, és vezérkörének átmérője pedig síkjának a két adott egyenessel való metszéspontjai által meghatározott szakasz. Könnyű belátni, hogy a tér egyéb pontjai nem felelhetnek meg követelményünknek. Speciális eset: Ha , akkor a kúpfelület síkká fajul: és -re illeszkedő ill. -ra merőleges síkok.
Nem Kevesebb mint 60 megoldó forgáskúp-felületet adott meg mértani helyként.
Megjegyzés: Ne mondjuk azt, hogy >>ellipszis-kúp<< mert minden másodrendű kúp vezérgörbéje lehet kör, ellipszis, parabola vagy hiperbola, minthogy ismeretes, hogy minden másodrendű kúpon mind a négyféle síkmetszet fellelhető. (Elliptikus henger, parabolikus henger, hiperbolikus henger azonban létezik.) Kúpfelülettel kapcsolatban (más fogalom a kúptest) mellőzzük az, >>ikerkúp<< és >>kettőskúp<< kifejezéseket, mert ilyen éppen úgy nincs, ahogy nincs >>ikerhiperbola<<. Kúp >>csúcspontja<< (középpontja helyett) és >>kúppalást<< (kúpfelület helyett) szintén olyan kifejezések, amelyek csak a kúptesttel kapcsolatban használhatók.
|