|
Feladat: |
470. matematika feladat |
Korcsoport: 16-17 |
Nehézségi fok: átlagos |
Megoldó(k): |
Andrási S. , Avvakumovits O. , Balatoni F. , Bárdos A. , Bártfai P. , Bereznai I. , Biczó G. , Borbály J. , Bujdosó A. , Búza T. , Csernyák L. , Darvas I. , Deák Judith , Deseő Z. , Eördögh M. , Fülöp J. , Gyapjas F. , Haász Anna , Hátsági V. , Hoffmann S. , Horváth I. , Huszár k. , Kántor S. , Kiss A. , Klofszky E. , Kollár L. , Kontur L. , Kovács F. , Kovács László (Debrecen) , Kozma Vera , Küttel I. , Kövecs J. , Lackner Györgyi , Marik M. , Marx Klára , Micsei S. , Németh Gy. , Papp Z. , Pergel J. , Rácz M. , Reichlin M. V. , Rockenbauer Magda , Rozgonyi I. , Rusznyák A. , Schmidt Eligius , Schúder J. , Sélley G. , Simon J. , Sohár P. , Sóti F. , Szabó D. , Szilárd M. , Tahy P. , Tilesch F. , Tisovszky J. , Tomor B. , Tornyos F. , Tóth Mária , Vigassy J. , Weisz B. , Zawadowski Alfréd , Zobor E. |
Füzet: |
1953/március,
75 - 76. oldal |
PDF | MathML |
Témakör(ök): |
Súlyvonal, Szögfelező egyenes, Síkgeometriai számítások trigonometria nélkül körökben, Háromszögek szerkesztése, Feladat |
Hivatkozás(ok): | Feladatok: 1952/szeptember: 470. matematika feladat |
|
A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. I. megoldás: Képzeljük a feladatot megoldottnak (1. ábra). A betűzést az ábra mutatja.
1. ábra Egészítsük ki ábránkat a háromszög köré írt körrel és messe az ponton átmenő oldalfelező merőleges azt a ívet, amelyen nincs rajta az pont, -ben. Mivel a húrfelező merőleges a húrhoz tartozó körívet is felezi, azért a ív ívvel és így a kerületi szögek tétele alapján az szögfelező meghosszabbítása átmegy az ponton. Ebből viszont az is következik, hogy mindenkor (hacsak nem azonos ) és között fekszik, vagyis . (Ha azonos -vel, akkor a háromszög egyenlő szárú és a feladat határozatlan.) Eszerint a szerkesztés menete: Felveszünk a oldal hordozó egyenesét és azon az pontot. Az -ben az -ra emelt merőlegesre felmérjük az távolságot. Az pontból, mint középpontból az és szakaszokkal rajzolt körívek metszik ki az -nek ugyanazon az oldalán, az és pontokat. ( pont miatt és között.) Az -ben -ra emelt merőleges metszéspontja az szögfelezővel szolgáltatja az pontot. Az húrfelező merőleges egyenes metszi ki az egyenesből a háromszög köré írt kör középpontját: -t. E pont kerül sugárral rajzolt kör metszése az oldal hordozójával adja a és csúcspontokat.
Kozma Vera (Bp. V., 1. sz. textilip. techn. II. o. t.) | II. megoldás: Az és pontok megszerkesztése után, az pont és a körülírt kör nélkül is, megszerkeszthetjük a és csúcspontokat. Rajzoljuk meg az csúcsponton át az -ra merőleges külső szögfelezőt, amely az oldal hordozóját az pontban metszi. (2. ábra)
2. ábra Az szakasz fölé, mint átmérő fölé rajzolt kör (amely Thales tétele alapján átmegy az ponton), nem egyéb, mint a oldalhoz tartozó -n átmenő Apollonius-féle kör. Állítjuk, hogy az pontból ezen körhöz szerkesztett érintő . Bizonyítás: Legyen , , akkor vagyis A törteket eltávolítva és rendezve amiből De az pontból a körhöz szerkesztett érintő ‐ ismert tétel alapján ‐ mértani középarányos a és metszetek között, vagyis tényleg .
Schmidt Eligius (Bp. I., Fürst S. g. III. o. t.) |
|
|