Feladat: 427. matematika feladat Korcsoport: 14-15 Nehézségi fok: átlagos
Megoldó(k):  Balatoni F. ,  Balázs B. ,  Bálint T. ,  Bártfai P. ,  Beke Éva és Mária ,  Biczó G. ,  Bogisich J. ,  Bujdosó A. ,  Csáki E. ,  Dancs J. ,  Durst E. ,  Fáy Gy. ,  Főző Éva ,  Grätzer Gy. ,  Gutay L. ,  Gyapjas F. ,  Horváth J. ,  Horváth Mária ,  Huszár k. ,  Kántor S. ,  Kardos P. ,  Klofszky E. ,  Kontur L. ,  Kovács Ferenc ,  Kovács L. ,  Lackner Györgyi ,  Lipka I. ,  Magyar K. ,  Marik M. ,  Mercz Ferenc ,  Mohos B. ,  Németh László ,  Németh Lehel ,  Pataki Gy. ,  Pergel F. ,  Quittner P. ,  Rácz M. ,  Reichlin V. ,  Rejtő P. ,  Roboz Ágnes ,  Rockenbauer Magda ,  Schmidt E. ,  Szabó J. ,  Szabó Magdolna ,  Szekerka P. ,  Szilágyi Z. ,  Tahy P. ,  Tilesch F. ,  Tomor B. ,  Vida Piroska ,  Zatykó L. ,  Zobor E. 
Füzet: 1952/november, 94 - 95. oldal  PDF  |  MathML 
Témakör(ök): Algebrai átalakítások, Nevezetes azonosságok, Oszthatóság, Teljes indukció módszere, Feladat
Hivatkozás(ok):Feladatok: 1952/március: 427. matematika feladat

A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre.

I. megoldás: Azt kell kimutatni, hogy n(n2+23) szorzat ‐ ha n páratlan ‐ mindig osztható 3-mal és 8-cal, mert ebből következik, lévén 3 és 8 relatív prím, hogy 38=24-gyel is osztható.
n, mint minden páratlan szám, csak 4k±1 alakú lehet, de akkor

n2+23=(4k±1)2+23=16k2±8k+24=8(2k2±k+3),
vagyis szorzatunk osztható 8-cal. Másrészt n, mint páratlan szám csakis 3k vagy 6k±1 alakú lehet.
Az első esetben szorzatunk első tényezője osztható 3-mal. A második esetben a második tényező
n2+23=(6k±1)2+23=36k2±12k+24
osztható 3-mal. Mivel n-re nézve mindkét esetben minden lehetőséget kimerítettünk tételünket bizonyítottuk.
 

Mercz Ferenc (Pannonhalmi g. II. o. t.)

 

II. megoldás: Teljes indukcióval is bizonyíthatunk. Feladatunk szerint n=2k+1 alakú. k=0, vagyis a=1 esetén tételünk igaz, mert 13+23=24. Tegyük fel, hogy k-ra, vagyis n=2k+1-re tételünk igaz, vagyis
(2k+1)3+23(2k+1)=8k3+12k2+52k+24=24A,
ahol A egész szám. Megmutatjuk, hogy ez esetben k+1-re, vagyis n=2k+3-ra is áll tételünk.
(2k+3)3+23(2k+3)=8k3+36k2+54k+27+46k+69=8k3+36k2+100k+96==(8k3+12k2+52k+24)+(24k2+48k+72)=24A+24(k2+2k+3).


Tehát tételünk tényleg igaz k+1-re, ha k-ra igaz. k=0-ra, mint láttuk, igaz, tehát igaz k minden egész számú értékére, vagyis n(=2k+1) minden páratlan értékére.
 

Németh László (Gyula, Erkel Ferenc g. IV. o. t.)

 

III. Megoldás: n3+23n=n3+24n-n=24n+n(n2-1)=24n+(n-1)n(n+1).
Csak a második tagról kell megmutatni, hogy osztható 24-gyel. Mivel n páratlan, azért n-1 és n+1 két egymásután következő páros szám, tehát egyikük osztható 4-gyel, vagyis szorzatunk osztható 8-cal. Másrészt három egymásután következő szám: n-1, n, n+1, közül az egyik szükségképpen osztható 3-mal. Mivel 3 és 8 viszonylagos törzsszámok, azért második tagunk 3 és 8 szorzatával, vagyis 24-gyel osztható.
 

Horváth Mária (Sopron, József Attila lg. III. o. t.)