Feladat: 399. matematika feladat Korcsoport: 16-17 Nehézségi fok: átlagos
Megoldó(k):  Balatoni F. ,  Dancs István ,  Durst E. ,  Kántor S. ,  Rédly E. ,  Rejtő P. ,  Schmidt E. ,  Szabó J. ,  Tahy P. 
Füzet: 1952/május, 124. oldal  PDF  |  MathML 
Témakör(ök): Exponenciális egyenlőtlenségek, Prímszámok, Feladat
Hivatkozás(ok):Feladatok: 1951/december: 399. matematika feladat

A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre.

Mivel a>1 és n>0,

an+a+1>2,
tehát an+1 csak 2-nél nagyobb, vagyis páratlan törzsszám lehet. De an+1 csak úgy lehet páratlan ha a páros.
Hiába volna azonban a páros an+1 mégsem lehetne törzsszám, ha n nem volna 2 hatványa. Mert tegyük fel, hogy n csakugyan nem hatványa 2-nek, azaz van legalább egy páratlan (valódi) osztója: p. Ekkor n így írható:
n=2kp,
ahol k nem negatív egész szám. Ilyenkor azonban
an+1=a2kp+1=(a2k)p+1p.
p-ről feltettük, hogy páratlan, esetünkben tehát an+1 két egyenlő páratlan kitevőjű hatvány összegeként írható fel, erről az összegről pedig ismeretes, hogy mindig osztható az alapok összegével, itt a2k+1-gyel. Ennélfogva, ha n-nek van egy páratlan osztója, akkor an+1 biztosan nem lehet törzsszám.
 

Dancs István (Pannonhalmi g. III. o. t.)