Feladat: 359. matematika feladat Korcsoport: 14-15 Nehézségi fok: átlagos
Megoldó(k):  Biczó G. ,  Bujdosó A. ,  Farkasfalvy M. ,  Frivaldszky J. ,  Huszár k. ,  Kertész Á. ,  Kovács L. ,  Reichlin V. ,  Sohár P. ,  Tahy P. ,  Tomor B. 
Füzet: 1952/február, 23. oldal  PDF  |  MathML 
Témakör(ök): Oszthatósági feladatok, Feladat
Hivatkozás(ok):Feladatok: 1951/november: 359. matematika feladat

A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre.

Legyen a k-val osztható szám nk, szomszédai nk-1 és nk+1. Ha (nk+1)-et az m-edik hatványra emeljük, tulajdonképpen (nk+1)-et m-szer vesszük tényezőül. Ha végiggondoljuk, hogy miből tevődik össze két többtagúnak egy harmadik többtagúval való szorzata, majd egy 4-ik, 5-ik és végül egy m-edikkel való szorzata; beláthatjuk, hogy m darab többtagú kifejezés szorzatát úgy kapjuk, hogy az m-számú többtagú mindegyikéből kiválasztunk egy-egy tagot minden lehetséges módon, ezeket összeszorozzuk és az összes szorzatok algebrai összegét képezzük. Ha egy szorzatnak minden egyes tényezője (nk+1), akkor a tagok között csak egyetlenegy k-val nem osztható tag lesz, tudniillik az, amelyet csupa 1-es összeszorzásából nyertünk. Tehát

(nk+1)m=ak+1
alakú, ahol a valamilyen egész szám. Ennek bal szomszédja (megelőzője) ak valóban osztható k-val.
Ha pedig (nk-1)m kifejezést fejtjük ki, akkor az előbbihez hasonló megfontolás alapján (nk-1)m=ak+1, ha m páros, (nk-1)m=ak-1, ha m páratlan. Ebből nyilvánvaló, hogy (nk-1)m-nek is mindig van ak alakú szomszédja.