A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. Előrebocsátjuk, hogy elágazásnál az egyes ágakban folyó áramerősségek összege egyenlő a főágban folyó áram erősségével: , és két párhuzamos ágban folyó áramok erőssége fordítva arányos az ágak ellenállásával: . Sorosan kapcsolt vezetők eredő ellenállása egyenlő az egyes ellenállások összegével: , párhuzamosan kapcsolt vezetők eredő ellenállásának reciprok értéke egyenlő az egyes ellenállások reciprok értékének összegével: a) Állítsuk függőlegesre azt a testátlót, melynek két végpontjára adjuk a feszültséget, e két pont legyen és , feszültségük és .
Három‐három további csúcspont egy magasságban van (, és , ezenkívül , és ) ezek feszültsége is közös, ill. , ami abból következik, hogy egyformán fölépített, egyenlő ellenállású vezetők kötik azokat össze mind az , mind a ponttal. A és feszültségű pontok között 3 drb. párhuzamosan kapcsolt 1 -os vezető halad, melyek eredő ellenállása 1/3 , ugyanennyi a és feszültségű pontokat összekötő vezetők eredő ellenállása is. A és feszültségű pontokat 6 vezető köti össze, ezek eredő ellenállása 1/6 . A teljes kockaváz ellenállása egy 1/3 -os, egy ehhez sorosan csatlakozó 1/6 -os, majd ismét sorosan csatlakozó 1/3 -os szakaszból tevődik össze, tehát 5/6 . Az és pontokból kiinduló ágakban folyó áram erőssége , a többi ágban i/6 erősségű áram folyik. b) Adjunk feszültséget az lapátló végpontjaira és állítsuk e lapátlót függőlegesre. Most , , és pontok feszültsége lesz közös, mégpedig azért, mert az pontból ezekig a pontokig ugyanakkora a feszültségesés, mint amekkora e pontokból a pontig. Jelöljük pont feszültségét -gyel, pontét -tel, a , , és pontok közös feszültségét -mal.
Az áram pontból a feszültségű pontokhoz kétfajta úton mehet: közvetlenül az és 1 -os vezetőkön, vagy -tól -ig és onnan kettéágazva és -n. E kettéágazás eredő ellenállása 1/2 , vezetődarabbal együtt . Az , és vezetők eredő ellenállását a következőképpen számíthatjuk ki: tehát , a teljes kockaváz ellenállása ennek kétszerese: 3/4 . A és ágakban nem folyik áram (). Figyelembe véve, hogy és eredő ellenállása 1/2 , míg az ágé 3/2 , -n és -en együttesen , -n erősségű áram folyik át. és ágakban külön‐külön az áramerősség, az ágban , melyből a , a másik a ágon folyik. A szimmetriaviszonyok felhasználásával az alsó rész ágainak áramerősségei is megállapíthatók. |