A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. Írjuk az 1-től -ig terjedő számokat a következő táblázatba: | | Nézzük, hogyan helyezkednek el az -hoz relatív prímszámok. Tekintsük a -adik oszlopot: , , , , .
Ezek nyilván mind relatív prímek, vagy mind nem relatív prímek -hoz, attól függően, hogy relatív prím-e -hoz, vagy nem. Látjuk tehát, hogy az -hoz relatív prímszámok számú oszlopban helyezkednek el. Most vizsgáljuk a -hez relatív prímszámok elhelyezkedését. Mint a cikkben beláttuk, egy szám akkor és csak akkor relatív prím -hez, ha -vel osztva, -hez relatív prím maradékot ad. Másrészt könnyen beláthatjuk, hogy ugyanabban az oszlopban álló két szám -vel osztva nem adhatja ugyanazt a maradékot.
Ugyanis, ha
akkor vagyis osztható volna -vel, de mivel és relatív prímek, ebből következnék, hogy osztható -vel. Ez azonban lehetetlen, mert és -nél kisebb pozitív számok s így különbségük is -nél kisebb. Tehát az egy oszlopban álló számú szám -vel osztva különböző maradékokat ad, s így a maradékok az összes számok 1-től -ig. Mivel ezek között darab -hez relatív prímszám van, az előbbiek szerint minden oszlopban számú -hez relatív prímszám van; a számú -hoz relatív prímszámokat tartalmazó oszlopban tehát összesen számú -hez relatív prímszám van. Ezzel a tételt bebizonyítottuk. |