A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. I. megoldás: A feltétel szerint és A (2) feltételből következik, hogy . Ha az (1) egyenlőtlenséget egy pozitív számmal szorozzuk, az egyenlőtlenség helyes egyenlőtlenségbe megy át, vagyis azaz felhasználva (2) baloldalát Ez pedig a bizonyítandó egyenlőtlenség volt.
Zobor Ervin (II. gimn., Nagykanizsa) | II. megoldás: Elég kimutatni annak az egyenlőtlenségnek fennállását, mely a bizonyítandóból úgy keletkezik, ha 1-et mindenütt levonunk: ez pedig azt jelenti, hogy a középső kifejezés negatívja és közé esik: (Azt is mondhattuk volna, hogy -el végig szorzunk, az egyenlőtlenség jeleket mindenütt ellenkezőre változtatva, azután fordított sorrendben írjuk fel az egyenlőtlenséget.) De és itt a feltevés szerint mindegyik tényező pozitív és 1-nél kisebb, tehát a szorzat is. III. megoldás: Szemléltessük az adatokat területtel. Rajzoljunk egy egység oldalú négyzetet. Két szomszédos oldalára mérjük fel -t és -t és a végpontokból húzzunk párhuzamost az oldalakkal !
A függőlegesen vonalkázott téglalap területe , a ferdén vonalkázotté , a kétszeresen vonalkázott téglalap területe . Az érték az egész bevonalkázott rész területét adja. Ez a terület nem válik zérussá, ha és , és nem fedi le az egységnyi területű négyzetet, ha és , tehát fennáll a egyenlőtlenség. Megjegyzés: A beküldött megoldásokban az a helytelen következtetés szerepelt, hogy egyenlőtlenségek különbsége is helyes egyenlőtlenség.
|