A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. Az 1. ábra szerint négyzetet lehet a kívánt módon az adott négyzethez hozzáilleszteni.
Jelöljük az adott négyzet oldalának hosszát -val és rajzoljunk köréje egy másik négyzetet, melynek oldalai vele párhuzamosan, tőle távolságban haladnak, e négyzet kerülete . (2. ábra.) Vizsgáljuk meg, hogy az adott négyzethez különféleképpen hozzáilleszthető négyzetek mennyit fednek le a nagy négyzet kerületéből. Az 1. négyzet a rajz szerint -et fed le. A 2. négyzet által lefedett szakasz . Tekintve, hogy mértani középarányos és között és ismeretes, hogy ez nem lehet nagyobb számtani közepüknél, A 3. négyzet a kerületből -nál hosszabb szakaszt fed le, a 4. négyzet pedig éppen hosszúságot, ami a vonalkázott háromszögek egybevágásából nyilvánvaló. Végül az 5. négyzet a 4.-nél, így -nál is hosszabb részt takar. Bárhogyan is helyezzük el tehát az adott négyzettel érintkező többit, a nagy négyzet kerületéből mindenkor legalább hosszúságú darabot takarnak el. Mivel pedig a hozzáillesztett négyzeteknek nem szabad egymásba nyúlni, így legfeljebb nyolc, a feltételnek megfelelő négyzet a nagy négyzet teljes kerületét lefedi, ennél több tehát nem illeszthető az adott négyzethez.
|
|