A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. a) Legyen az és egyenesek metszéspontja . Ez esetben, mivel , a pontok által lefedett idom a pontok által kitöltött idomhoz hasonló és centrumra nézve hasonló helyzetű, oldalai feleakkorák. Ezt tudva elegendő lesz a pontok által lefedett idomot tanulmányozni. A pontokat úgy kapjuk, hogy az és háromszögek egy-egy belső, vagy kerületi pontjának összekötő egyenesét megfelezzük. Ha pl. pont összeesik -vel és az tetszőleges pontja, a pontok az -et fedik le.
Ha -t végigvisszük a oldalon, eközben az párhuzamosan eltolódik az -be, ha -t tovább visszük az oldalon -ig, az eltolódik -be, végül, ha -t az oldalon visszavisszük pontig, az ismét párhuzamosan tolódik el -be. Eszerint a minden kerületi pontjához tartozik a pontoknak egy háromszöge, ha pedig -t a belsejében futó tetszőleges egyenesszakaszon visszük végig a kerület egy másik pontjáig, az önmagával párhuzamosan az -hoz tartozó -be tolódik el. Így a minden belső pontjához a pontoknak egy olyan -e tartozik, mely az hatszög belsejébe esik. b) A szerkesztés szerint a pontok egy hatszöget födnek be. Az oldalak száma annyival redukálódhat, ahány párhuzamos oldala van az és háromszögeknek. A redukálódás csak akkor következik be, ha az azonos körüljárással megbetűzött háromszögek párhuzamos oldalai egyenlő irányúak is. c) A szerkesztés szerint a pontok által lefedett hatszög kerülete olyan szakaszokból tevődik össze, melyek mindegyike fele az és háromszögek egy-egy oldalának, így e hatszög kerülete is fele a két háromszög kerülete összegének. A pontok által lefedett hatszög oldalai, mint megállapítottuk, az előbbinek kétszeresei, tehát kerülete éppen a két háromszög kerületének összege. Kiegészítésképpen vizsgáljuk meg az és paralelogrammák pontjai által lefedett idomokat is. (Lásd a 278. kitűzött feladatot. 288 old.).
|