A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. Részletesebben a feladat a következő állítás bizonyítását kívánja: Legyen és két pont melyek egymásnak tükörképei a gömbön az körre vonatkozóan. legyen a gömb egy tetszőleges -tól és -től különböző pontja. az -vel átellenes pontban húzott érintősík. Ha a gömböt -ből sztereografikus projekcióval vetítjük -ra, akkor és képe egymás tükörképei (inverzei) az kör képére nézve. Adott pontnak adott körre nézve a tükörképét azzal értelmeztük, hogy a ponton keresztül a körre ortogonális köröket rajzoltunk. Az összes ilyen körök második metszéspontja is közös, ezt neveztük az adott pont tükörképének. Hasonlóan értelmeztük a gömbön is egy pont tükörképét egy körre vonatkozóan. Rajzoljunk tehát -n át két -re ortogonális kört, ezek metszéspontja adja -t. -ből vetítve -ra képe egy kör lesz. A másik két kör képe és képén átmenő kör lesz. Mivel a sztereografikus projekció szögtartó, e két kör ortogonális is lesz -re, tehát metszéspontjaik definíció szerint egymás tükörképei az körre nézve. Ha -t az körön választjuk, akkor nyilván egyenes és és képe erre vonatkozó közönséges tükörképek.
Megjegyzés: Ha főkör, akkor az -re való tükrözés a gömbön az síkjára vonatkozó közönséges tükrözéssel egyezik meg, tehát többek közt körtartó és szögtartó. Ha ezt vetítjük a síkra, akkor is inverzióba megy át a tükrözés. Tudva, hogy a sztereografikus projekció szögtartó és körtartó, ezzel újabb bizonyítását kapjuk annak, hogy az inverziónak is megvannak ezek a tulajdonságai. Ha most megfordítva a síkban egy inverziót vetítünk vissza a körre, akkor azt is nyerjük, hogy a gömbön tetszőleges körre való tükrözés is körtartó és szögtartó. |