Feladat: 165. matematika feladat Korcsoport: 16-17 Nehézségi fok: átlagos
Füzet: 1950/február, 41 - 42. oldal  PDF  |  MathML 
Témakör(ök): Háromszög nevezetes körei, Kör (és részhalmaza), mint mértani hely, Háromszögek szerkesztése, Parabola, mint mértani hely, Alakzatok köré írt kör, Feladat
Hivatkozás(ok):Feladatok: 1948/május: 165. matematika feladat

A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre.

I.megoldás: Ha megrajzoljuk a háromszöget és a köré írt kört, észrevesszük, hogy két ismert adat már meghatározza a háromszög még egy alkotórészét. Ugyanis, ha ismert a körülírt kör sugara és az egyik oldal hossza, akkor ezekkel meg van határozva az oldallal szemközti szög is. Pontosabban két érték lehetséges számára, a szerint, hogy a harmadik csúcs az adott oldallal, mint húrral kettévágott kör rövidebb vagy hosszabb ívén fekszik-e. Mindkét szögértékhez várható egy megoldás.
Az eredeti feladat helyett most a következőt kell megoldanunk: szerkesztendő a háromszög, ha ismerjük egy szögét, a mellette fekvő két oldal arányát és a szöggel szemben fekvő oldalt. Tudjuk, hogy egy szög és két oldal aránya hasonlóság erejéig meghatározza a háromszöget, másszóval az ismert hosszúságú oldalt egyelőre figyelmen kívül hagyva a háromszöghöz hasonlót tudunk rajzolni. Felrajzoljuk a szöget és a szárakra két tetszőleges nagyságú, de az adott arányban lévő távolságot. A két távolság végpontjait összekötve megkaptunk egy, az eredeti háromszöghöz hasonló háromszöget. Ha a szemközti oldal egyik végpontjából rámérjük erre az oldalra a megadott hosszúságot, ennek végpontjából húzzunk a háromszög megfelelő oldalával párhuzamost, akkor megkaptuk a keresett háromszöget.
A két lehetséges szöghöz két megoldás tartozik.

 

II.megoldás: A mértani helyek módszerével is megoldható a feladat. A háromszög köré írt kört mindjárt megrajzolhatjuk az adott oldal fölé. Ezen rajta kell lennie a harmadik csúcsnak. A második feltétel most azt mondaná, hogy keressük meg azon pontok mértani helyét, amelyeknek az adott oldal két végpontjától vett távolságai a megadott arányban vannak egymáshoz. Tudjuk, hogy ezeknek a pontoknak a mértani helye is egy kör, ú. n. Apollonius-féle kör1. A két kör mindig metszi egymást 2 különböző pontban, melyek két különböző megoldást szolgáltatnak.
1Lásd pl. Surányi: Hasonlóság és szerkesztés. Tanulj jobban füzetek, Budapest, 1949. 34-36. 1.