Feladat: C.242 Korcsoport: 16-17 Nehézségi fok: átlagos
Megoldó(k):  Végh Éva 
Füzet: 1992/november, 390. oldal  PDF  |  MathML 
Témakör(ök): Nevezetes azonosságok, Irracionális egyenlőtlenségek, C gyakorlat
Hivatkozás(ok):Feladatok: 1991/február: C.242

A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre.

Mivel x2+1>0, ezért a bal oldal minden valós x-re értelmezett. A bal oldal szorzattá alakítható:

(x2+1-1)2-22=(x2+1-3)(x2+1+1).
A szorzat akkor pozitív, ha vagy mindkét tényezője pozitív, vagy mindkettő negatív. x2+10 miatt a második tényező soha nem lehet negatív, így csak a x2+13 egyenlőtlenségnek kell teljesülnie. Mivel ebben mindkét oldal pozitív, négyzetre emelhetünk:
x2+19,ahonnanx8,ill.x-8.

 

Végh Éva (Szekszárd, Garay J. Gimn., IV. o. t.) dolgozata alapján.

 

Megjegyzések. Egyenlőtlenség esetén a négyzetre emelés nem ekvivalens átalakítás, pl. -3>-5, de (-3)2<(-5)2.
Többen így okoskodtak: x2-22x2+1, mivel a jobb oldal nem negatív, így négyzetre emelve ekvivalens egyenlethez jutunk. Ez csak akkor igaz, ha x2-20. Gondoljunk pl. a következő egyszerű példára: x+11. (Ennek megoldása nyilván x0.) Most emeljük négyzetre és rendezzük; kapjuk, hogy x2+2x0, s ennek megoldásai x0 és x-2. Ez utóbbi hamis eredmény.
Sokan elfelejtkeztek az értelmezési tartomány meghatározásáról, pedig a gyökvonás miatt ez is szükséges.
Az egyenlőtlenség számpéldákkal való ellenőrzése értelmetlen dolog, hiszen véges sok értékre kipróbálva csak azt tudjuk megállapítani, hogy ezekre teljesül-e az egyenlőtlenség, az összes többi számról nem tudunk semmit sem mondani.