A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. Egy vékony, magas üvegcsőből homokórát készítettünk. A benne lévő homok tömege megegyezik az üvegcső és a tartótalpak együttes tömegével. Kezdetben a homok az alsó térfél cm hosszú részét tölti ki, és az eszköz megfordítása után egyenletes ütemben perc alatt pereg le. (A felső és az alsó térfélben lévő homok alakját közelítsük hengerekkel.)
Határozzuk meg, hogy hol van a homokóra tömegközéppontja idővel az óra elindítása után! (Ne foglalkozzunk a homokóra indítását követő, illetve a megállását közvetlenül megelőző nagyon rövid időtartamokkal, amikor a homokzuhatag még vagy már nem tölti ki a kifolyónyílás és az alsó becsapódási hely közötti teljes távolságot.) Számítsuk ki, hogy mekkora a homokóra impulzusa (lendülete) idővel a homokóra elindítása után! Nagyon érzékeny mérleggel megmérjük a homokóra súlyát, miközben a homok a felső tartályból az alsóba pereg. Azt találjuk, hogy a mért súly egy kicsivel nagyobb, mint a már lepergett homokóra súlya. Az előző két részfeladatra adott választ felhasználva adjuk meg, hogy hány ezrelékkel nagyobb a működő homokóra súlya a már ,,lejárt'' homokóráénál! |