Egy tájfutó versenyen nem lehet mindenki egyszerre a terepen, ezért különböző időben indítják a versenyzőket. A célba befutó sportoló csak az addig beérkezett versenyzők eredményeit tudhatja meg.
Egy lezajlott verseny után ismerjük az $N$ számú ($3<N\le 200$) versenyző START indulási és CEL beérkezési idejét ($0<\text{<span style="font-family: monospace; font-size: 120\%;">START</span>}\mathrm{,}\text{<span style="font-family: monospace; font-size: 120\%;">CEL</span>}\le 10000$). Készítsünk programot, amely meghatározza, hogy hány versenyző gondolhatta magáról a beérkezés pillanatában, hogy a legjobb háromban végezhet, tehát van esélye a dobogón állni.
A standard bemenet első sora a versenyzők $N$ számát és az ezt követő $N$ sor soronként két számot tartalmaz: a versenyzők indulási és érkezési idejét másodpercben, a beérkezés ideje szerint növekvő sorrendben.
A standard kimenetre írjuk ki azon versenyzők számát, akik beérkezéskor dobogós helyre számíthattak.