A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. A számok szorzására használt gelosia-módszer vagy rácsos módszer először Indiában, Perzsiában, Kínában és az arab kultúrkörben jelent meg. Európában a XIV. század elején vált ismertté, nevét a korai olasz építészet geometrikus, osztott rácsos ablakkereteinek nevéből kapta. Az alábbi ábrán az szorzat meghatározását látjuk gelosia-módszerrel:
A módszer lényege a következő. Elhelyezzük vízszintesen (balról jobbra haladva) a szorzandót, függőlegesen (felülről lefelé haladva) a szorzót, majd kiegészítjük az ábrát függőleges és vízszintes vonalakkal a mintának megfelelően. Így egy mátrixot kapunk. A mátrix celláit az átlók meghúzásával az ábrának megfelelően felosztjuk. A mátrix minden egyes mezőjébe beírjuk a hozzá tartozó oszlop és sor szorzatát úgy, hogy az egyeseket az alsó, a tízeseket a felső háromszögbe írjuk. A következő lépésben átlónként összeadjuk az átlókon elhelyezkedő számokat. Ezt a mátrix mentén, a jobb alsó saroktól kezdve a bal felső sarok felé haladva végezzük. Az összeg utolsó jegyét a mátrix mellé írjuk, a többi jegyből képezett számot pedig a következő átlós összeghez adjuk hozzá. A szorzatot a mátrix mentén a bal felső sarokból indulva a jobb alsó sarok felé haladva olvashatjuk le. Készítsünk táblázatkezelővel táblázatot vagy írjunk programot, amely két, legfeljebb 10 jegyű számot a fenti eljárással összeszoroz. Mindkét esetben gondoskodjunk a módszer szemléltetésére a fenti ábrának megfelelő megjelenítéséről is! Beküldendő egy i444.zip tömörített állományban a program forráskódja vagy a munkafüzet, továbbá program esetén a dokumentáció, amely tartalmazza, hogy a forrásállomány melyik fejlesztői környezetben fordítható. |